Bohóchalak

csontoshal-nem

A bohóchalak (Amphiprion) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a korállszirtihal-félék (Pomacentridae) családjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Bohóchalak
Narancs bohóchal (Amphiprion percula)
Narancs bohóchal (Amphiprion percula)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Korállszirtihal-félék (Pomacentridae)
Nem: Amphiprion
Bloch & Schneider, 1801
Szinonimák
  • Actinicola Fowler, 1904
  • Paramphiprion K.F. Wang, 1941
  • Phalerebus Whitley, 1929
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bohóchalak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bohóchalak témájú kategóriát.

Kétsávos bohóchal (Amphiprion bicinctus)

Származásuk, eltejedésükSzerkesztés

Az Amphiprion csontoshal-nem különféle fajai megtalálhatók a Vörös-tengerben, az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán trópusi vizeiben. A narancs bohóchal (Amphiprion percula) különösen az ausztrál Nagy-korallzátony térségében gyakori faj.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

A bohóchalak testhossza fajonként eltérő, és 4,8-17 centiméter között változik. Színezetük is különféle, de mindig élénk. A halak nyálkaréteggel vonják be magukat, hogy a virágállatok mérge ne ártson nekik.

ÉletmódjukSzerkesztés

Rendszerint kettesével élnek egy-egy virágállat (korallpolip) „albérlőiként”, és a virágállat által megölt halak maradványait eszik. A virágállat — bár nem akarattal — nemcsak táplálja a halakat, de védi is őket. „Viszonzásképpen” a bohóchalak is megvédik a virágállatot azoktól a halaktól, amelyek le tudnák csippenteni azok karjait. Fajtól függően 3-5 évig élnek.

SzaporodásukSzerkesztés

Egy-egy nőstény több hímmel él csoportban. Az ívás a trópusi vizekben egész éven át tart. Az ikrákat nagy csomókban helyezik el. Kifejlődésükhöz 4-5 nap elegendő. Valamennyi példány hímnek születik, majd felnőtt korában kb. egy hét alatt nemet válthat, ha a csoport nősténye elpusztul.[1]

Rendszertani felosztásukSzerkesztés

A nembe az alábbi 29 faj tartozik:

ForrásokSzerkesztés

  • Amphiprion FishBase
  • Bloch, M.E. and J.G. Schneider 1801: M. E. Blochii, Systema Ichthyologiae iconibus cx illustratum. Post obitum auctoris opus inchoatum absolvit, correxit, interpolavit Jo. Gottlob Schneider, Saxo. Berolini. Sumtibus Auctoris Impressum et Bibliopolio Sanderiano.: i-lx + 1-584, Pls. 1-110. ZooBankRef|216530E4-8EA8-440F-A19C-17B4C129AEB4
  • Tang, K.L. 2001: Phylogenetic relationships among damselfishes (Teleostei: Pomacentridae) as determined by mitochondrial DNA data. Copeia, 2001(3): 591–601.
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Bohóchalak. amphiprion.hu. [2012. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 1.)
  • ITIS szerinti rendszerbesorolás

JegyzetekSzerkesztés

  1. Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. p. 19.