Bohuniczky Szefi

Bohuniczky Szefi, Maller Dezsőné Bohuniczky Jozefa (Nagypécsely, 1892. március 29.[1]Budapest, 1969. február 28.)[2] magyar írónő, a Nyugat munkatársa.

Bohuniczky Szefi
Született 1894. március 19.
Pécsely
Elhunyt 1964. február 28. (69 évesen)
Budapest
Foglalkozása író

ÉleteSzerkesztés

Bohuniczky Kálmán Vas vármegyei intéző és Frank Róza leányaként született. Vidéki középbirtokos családban nőtt fel, Csibehegy-pusztán. Szülei többször vendégül látták Jókai Mórt és ismerősük volt Kaffka Margit is. Tízévesen Eperjesre, az angolkisasszonyok zárdájába küldték tanulni. Az ottani szokás szerint zongorázni, kézimunkázni tanították, de a nyelvtani szabályokra nem. 15 évesen, miután nővére tüdővészben meghalt, a zárdából kivették, otthon nevelőnő tanította. Álnéven elküldte egy elbeszélését a Kaposvári Hírlapba, majd a szerkesztőség dicsérete után elhatározta, hogy írónő lesz. Első szerelmétől szülei eltiltották, 1912-ben kényszerházasságot kötött a hencsei református templomban a csurgói református gimnázium tanárával, Maller Dezsővel. Az első világháború kitörésekor külföldön utazgatott. Ekkor kezdett verseket küldeni a Nyugatba, Ignotus biztatta a folytatásra. A háború után a férje, mint kommunistagyanús elem ellen körözést adtak ki, el kellett költözniük a fővárosba, ott látta vendégül Szabó Dezsőt és Móricz Zsigmondot.

A harmincas években sorra jelentek meg kötetei, 1938-ban Baumgarten-jutalmat, 1942-ben pedig Baumgarten-díjat kapott. Budapest bombázása elől Siófokra költözött, ahol egy könyvkereskedésből tartotta fenn magát. A második világháború után kölcsönkönyvtárat létesített Medvecky Bellával és Szili Leontinnal közösen. Ezt az 1950-es években államosították, egyes könyveket pedig betiltottak és bezúztak. 1947-ben még megjelenhetett egy könyve, nemsokára azonban kizárták az Írószövetségből. 1956 után baráti segítséggel az Irodalmi Alap támogatásából élt, és néhány visszaemlékezése is megjelenhetett pályatársairól, regényeit azonban elfelejtették. 1969. március 7-én délután helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

Tüskés Tibor kezdeményezésére 2007. augusztus 11-én Pécselyen felavatták emléktábláját.

MűveiSzerkesztés

  • Nők. B. Sz. novellái. Fáy Dezső fametszeteivel. (Pápa, 1930)
  • Rigó. B. Sz. novellái. (Pápa, 1930)
  • Szegény ember (regény, Magyar mesgyén. Bp., 1934; Új magyar regények. 2. kiad. 1944)
  • Eszteregi hitbizomány (regény, Nyugat Könyvek. Bp., 1936)
  • Három év. I–II. köt. (regény, Új magyar regények. Bp., 1941; olaszul: Roma, 1944)
  • Asszonyok és lányok (regény, Új magyar regények. Bp., 1942)
  • Válság (regény, Bp., 1943)
  • Lázas évek (regény, Magyar írók. Bp., 1947)
  • Egy Móricz-vers története (Irodalomtörténet, 1957. 1. sz.)
  • Emlékezés Szabó Dezsőre (Irodalomtörténet, 1958. 1. sz.)
  • Az elfelejtett Centrál kávéház (Vigilia, 1959. 8. sz.)
  • Két vacsora. Emlékezés Móricz Zsigmondra (Nagyvilág, 1959. 8. sz.)
  • Arcképvázlat Pap Károlyról (Jelenkor, 1961. 3. sz.)
  • Emlékezés Osvát Ernőre (Irodalomtörténet, 1961. 2. sz.)
  • Schöpflin Aladár és baráti körünk (Irodalomtörténet, 1962. 1. sz.)
  • A fiatal Németh László és környezete (Jelenkor, 1962. 6. sz.)
  • Otthonok és vendégek. Önéletrajzi írások. Összeáll., a szöveget gondozta és az előszót írta Petrányi Ilona. (Bp., 1989)

JegyzetekSzerkesztés

  1. A lexikonok téves születési évet adnak meg: MÉL szerint 1894, Gulyás Pál szerint 1896, Névpont szerint 1899.
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 537/1969. folyószáma alatt.
  3. Népszabadság, 1969. március 6.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.