Bolgár ábécé

a bolgár nyelv ábécéje
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 5.

A bolgár ábécé (bolgárul българскa aзбука) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán. A bolgár három normája közül ezt az ábécét csak a fő, bulgáriai norma használja. A macedón nyelv saját cirill ábécét használ, a bánáti bolgár nyelvet pedig latin betűkkel írják.

Történet

szerkesztés

A bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttértek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.

A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:

А а
[a]
Б б
[b] v. [bʲ]
В в
[v] v. [vʲ]
Г г
[g] v. [gʲ]
Д д
[d] v. [dʲ]
Е е
[ɛ]
Ж ж
[ʒ]
З з
[z] v. [zʲ]
И и
[i]
Й й
[j]
К к
[k] v. [kʲ]
Л л
[l] v. [ʎ]
М м
[m] v. [mʲ]
Н н
[n] v. [nʲ]
О о
[ɔ]
П п
[p] v. [pʲ]
Р р
[r] v. [rʲ]
С с
[s] v. [sʲ]
Т т
[t] v. [tʲ]
У у
[u]
Ф ф
[f] v. [fʲ]
Х х
[x] v. [xʲ]
Ц ц
[t͡s] v. [t͡sʲ]
Ч ч
[tʃ]
Ш ш
[ʃ]
Щ щ
[ʃt] v. [ʃtʲ]
Ъ ъ
[ɤ]
Ь ь
[ʲ]
Ю ю
[ju] v. [ʲu]
Я я
[ja] v. [ʲa]

Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [d͡ʒ] és дз [d͡z].

A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.

A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhangzók allofónikus palatalizációja е és и magánhangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.

A щ betű nem jelöl külön hangot, hanem a ш és т betűk kombinációját [ʃt] vagy [ʃtʲ] jelöli.

Amikor magánhangzó után vagy ж, ш, ч és дж mássalhangzók után állnak, a ю és a я betűk két hangot jelölnek: [ju] és [ja]. Minden más esetben jelentésük: [ʲu] ill. [ʲa].

Cirill betű ALA/LC[1] BGN/PCGN[2] ISO[3] UN/GOST[4] WWS[5] Dancsev[6] Hivatalos[7] Magyar[8]
а a a a a a a a a
б b b b b b b b b
в v v v v v v v v
г g g g g g g g g
д d d d d d d d d
е e e e e e e e e
ж zh zh ž ž ž zh zh zs
з z z z z z z z z
и i i i i i i i i
й ĭ y j j j y y j
к k k k k k k k k
л l l l l l l l l
м m m m m m m m m
н n n n n n n n n
о o o o o o o o o
п p p p p p p p p
р r r r r r r r r
с s s s s s s s sz
т t t t t t t t t
у u u u u u ou u u
ф f f f f f f f f
х kh kh h h h h h h
ц t͡s ts c c c ts ts c
ч ch ch č č č ch ch cs
ш sh sh š š š sh sh s
щ sht sht ŝ št št sht sht st
ъ ŭ ŭ ǎ ã u a a
ь j j y y j
ю i͡u yu û ju ju yu yu ju
я i͡a ya â ja ja ya ya ja
ѣ* i͡e e, ya ě ja, e
ѫ* ŭ ǎ a

Az utolsó két betű csak az 1945 előtti szövegekben található.

Problémák a hivatalos átírással

szerkesztés

A hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át (a "ъ" betű kiejtése hasonlít a román ă kiejtéséhez, így kb. a magyar "ö" betűnek felel meg kiejtésében -> български ≈ bölgarszki). A kettős betűk miatt – nyelvismeret nélkül – nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] (magyar zs) hang átirata. Hasonló a helyzet például a схема (magyarosan szhema) szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.

A szó végi -ия kapcsolatot egyszerűen -ia-val írják át (ez főként a településneveknél alkalmazott megoldás).

  1. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  2. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Version 1.3. March 2000.
  3. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  4. ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) Archiválva 2020. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Москва (Moskva), 1983
  5. The World's Writing Systems, New York, 1996
  6. A. Danchev, M. Holman, E. Dimova, M. Savova: An English Dictionary of Bulgarian Names: Spelling and Pronunciation, Nauka i Izkustvo Publishers, Sofia, 1989
  7. Transliteration Law, State Gazette # 19, 13 March 2009. (in Bulgarian)
  8. Hagyományos (MTA által javasolt) átírás

További információk

szerkesztés