Főmenü megnyitása

Dr. Borka Gábor Róbert (Budapest, 1961. augusztus 19.) jogász, magyar bajnok kajakozó.

Borka Gábor Róbert
Született 1961. augusztus 19. (58 éves)
Budapest, Magyarország magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Iskolái Testnevelési Egyetem (–1988)

ÉletútjaSzerkesztés

CsaládjaSzerkesztés

Apja, Borka Gyula (1930–1985) folyami hajós, négygyermekes középparaszti családból származott. Csehszlovákiában, Szímőn született magyar nemzetiségűként. A Beneš-dekrétumok alapján 1946 után gyermekként telepítették át Magyarországra, miután a családfőt megölték, amiért magyarként az erőszakkal szemben védelmezte vagyonát és családját. Anyja, Szabó Valéria (1930–1985) általános iskolai tanár, hétgyermekes bányászcsaládból származott – anyai ágon sváb felmenőktől –, és Magyarországon, Csolnok községben született. Testvére Borka Gyula, aki az 1992-es barcelonai olimpián maratoni futásban indult és 38. helyezést ért el.

TanulmányaiSzerkesztés

Az általános iskola befejezése után autószerelőnek tanult. A budapesti hajózási szakközépiskolában érettségizett, és hajózási-közlekedésgépész végzettséget szerzett, majd később ugyanott hajózási-technikus vizsgát tett. 1984-ben a Testnevelési Főiskola sportszervező szakán kezdte meg tanulmányait, amellyel egy időben a Belkereskedelmi Továbbképző Intézetben is tanult, ahol 1986-ban játék- és sportszerbolt-vezető képesítést szerzett. 1988-ban a Testnevelési Főiskolán sportszervező diplomát szerzett. Ezt követően a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karán jogász-doktori oklevelet szerzett. Szakjogász végzettségét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karán, a Jogi Továbbképző Intézetben szerezte meg.

SportpályafutásaSzerkesztés

1974-ben kezdett el versenyszerűen kajakozni az MTK Sportiskola kajak-kenu szakosztályában. Nevelő edzője Kincses Lajos, edzője Séra Miklós volt. Az ifjúsági és junior válogatottság után, néhányszor a felnőtt válogatott edzőtáboraiba is meghívták. A sorkatonaság ideje alatt – rövid időre – átigazolták a Budapesti Honvéd SE kajak-kenu szakosztályához. A válogatottakba való bekerülés, illetve meghívás ellenére a rangos nemzetközi versenyeken való induláshoz nem volt elég eredményes. Négyszeres magyar bajnok egyéniben és csapatban (1x felnőtt 1981,[1] 2x junior 1980,[2] 1x ifjúsági 1978[3]). 1988-ban befejezte aktív versenyzői pályafutását. Kétszer kapta meg Budapest fővárostól az Élen a Tanulásban, Élen a Sportban elnevezésű kitüntetést.

ForrásokSzerkesztés

  1. szerk.: Szabó Béla: Hazai bajnokságok/Kajakozás-kenuzás, Népsport évkönyv 1982–1983. Ifjusági Lapkiadó Vállalat, 39. o. ISSN 0231-0252
  2. szerk.: Sass Tibor: A Magyar Népköztársaság 1980. évi junior, ifjusági és serdülő egyéni és csapatbajnoksága, A magyar sport évkönyve 1980. Budapest: Sport propaganda, 96. o. [1980] ISSN 0460-5756
  3. szerk.: Sass Tibor: A Magyar Népköztársaság 1978. évi junior, ifjusági és serdülő egyéni és csapatbajnoksága, A magyar sport évkönyve 1978. Budapest: Sport propaganda, 97. o. [1979] ISSN 0460-5756

Külső hivatkozásokSzerkesztés