Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Az egykori Magyar Testnevelési Főiskola 2014. szeptember elsejétől újra önálló, 2022-től Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem néven, alapítványi kezelésben működő felsőoktatási intézmény 2000 januárjától 2014 augusztusáig a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara volt.
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem | |
![]() | |
![]() | |
Alapítva | 1925 |
Hely | Magyarország, Budapest |
Korábbi nevei |
Magyar Királyi Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Testnevelési Egyetem |
Mottó | Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts! |
Típus | egyetem |
Rektor | Sterbenz Tamás (2021–) |
Elérhetőség | |
Cím | 1123 Budapest, Alkotás u. 44. |
Postacím | 1525 Pf. 69. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 01′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 01′ 32″ | |
![]() | |
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem témájú médiaállományokat. |
A TF elnevezéseiSzerkesztés
Az intézményt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter fáradozása nyomán 1925-ben Magyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg, majd 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. 1975-ben az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolták, így egyetemi rangú intézménnyé vált, 1989-től a Magyar Testnevelési Egyetem elnevezést viselte. 2000 januárjától a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működött. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
Kapcsolódó egységekSzerkesztés
- A TF-fel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club (TFSC), mely 1945-ben Testnevelési Egyetem Sportegyesülete néven alakult újjá (TFSE).
- 1959-ben létesült a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, amely 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézeteként (TFKI) folytatta működését. Jelenleg széleskörű laboratóriumi szolgáltatások és különböző kutató központok (Sport-táplálkozástudományi Központ, Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ, Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ) érhetők el a hallgatók, illetve az oktatók számára.
- 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI), későbbi nevein TF Továbbképző Központja (TFTK), TF Továbbképző Intézete (TFTI), jelenleg Sportvizsgaközpont.
- Az egyetemen működik a Sporttudományok Doktori Iskola, vezetője Prof. Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora.
Az intézmény céljaiSzerkesztés
Az intézmény kezdeti fő célja a testnevelőtanár képzés volt, ami későbbiekben edzőképzéssel bővült. Később a testnevelés és a sport világa erőteljes fejlődésének következtében új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.
Napjainkban az alábbi küldetést tűzte ki céljául:
- a testkultúra társadalmilag jelentős területeinek magas szintű művelése,
- az ezen alapuló és a társadalom igényeinek megfelelő, tudományos ismereteken nyugvó szakemberképzés; valamint
- a nemzet érdekeivel összhangban hozzájárulás a népegészségügy aktuális problémáinak megoldásához.
KépzésekSzerkesztés
AlapképzésekSzerkesztés
- edző
- rekreáció és életmód
- sportszervező
Osztatlan képzésSzerkesztés
- tanár (középiskolai testnevelő, gyógytestnevelő)
MesterképzésekSzerkesztés
- humánkineziológia
- rekreáció
- sportmenedzser
- szakedző
- tanári (gyógytestnevelő tanár)
- tanári (testnevelő tanár)
Szakirányú továbbképzésekSzerkesztés
- Gyermek és ifjúsági sportpszichológia
- Gyógytestnevelő mentortanár pedagógus
- Inkluzív sportoktató
- Lovaskultúra oktató
- Nemzetközi Sportkapcsolatok - Sportdiplomácia
- Rendezvényszervezés - sportbiztonság
- Sport-specifikus dietetika
- Sportlétesítmény-üzemeltető
- Sportmédia
- Sportpszichológia
- Sportteljesítmény-elemző
- Testnevelő mentortanár pedagógus
Az intézmény vezetőiSzerkesztés
- 1925–1928 - Dr. Gyulai Ágost (igazgató)
- 1928–1941 - Dr. Szukováthy Imre (igazgató)
- 1941–1944 - Dr. Misángyi Ottó (igazgató)
- 1945–1947 - Dollai Dobler Antal (igazgató)
- 1947–1951 - Dr. Hepp Ferenc (igazgató)
- 1951–1965 - Antal József (igazgató)
- 1965–1967 - Kerezsi Endre (igazgató)
- 1967–1973 - Dr. Terényi Imre (főigazgató)
- 1973–1978 - Dr. Koltai Jenő (rektor, 1975-től főigazgató)
- 1978–1984 - Zalka András (rektor)
- 1984–1994 - Dr. Istvánfi Csaba (rektor)
- 1994–2001 - Dr. Tihanyi József (rektor, 2000-től dékán)
- 2001–2007 - Dr. Nyerges Mihály (dékán)
- 2007–2011 - Dr. Tihanyi József (dékán)
- 2011–2012 - Prof. Dr. Tóth Miklós (dékán)
- 2012–2014 - Prof. Dr. Radák Zsolt (dékán)
- 2014–2021 - Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos (rektor)
- 2021– - Dr. Sterbenz Tamás (rektor)[1]
A TF történeteSzerkesztés
- 1900-as évek eleje - Felmerült a korábban egyleti keretek között (elsősorban a Nemzeti Torna Egylet szervezésében) folyó tornatanárképzés állami kézbe vételének gondolata.
- 1909 - Az I. Országos Testnevelési Kongresszuson hivatalosan is megfogalmazódott egy tornatanárképző főiskola felállításának szükségessége.
- 1921 - Az úgynevezett testnevelési törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosító javaslat szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik”.
- 1925. október - Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jóváhagyta az 1921. évi LIII. törvénycikk alapján életre hívott főiskola szervezeti szabályzatát.
- 1925. december - A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében, közös igazgatójuk Gyulai Ágost volt. A főiskolán - hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján - egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg. Ez idő tájt alakult meg a főiskola sportegyesülete (TFSC) és vetették meg a később országos hírűvé fejlődött testnevelési és sportszakkönyvtár alapjait.
- 1928 - Az intézmény élére új igazgató került Szukováthy Imre személyében. Az intézmény vezetése kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, az első külföldi hallgató 1928-ban iratkozott be, később a világ különböző országaiból számosan követték.
- 1929. szeptember - A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 4 évre emelték a képzési időt.
- 1920-as évek vége - Elkezdődtek a tudományos kutatások: elsősorban a sportorvoslás, majd ezt követően a sporttörténet témakörében.
- 1930 - Megkezdte működését az intézmény sportorvosi rendelőjéből kifejlesztett I. számú Állami Sportorvosi Intézet.
- 1938 - A Testnevelési Főiskolának ítélték a rangos nemzetközi elismerésnek számító Olimpiai Kupát.
- 1941 - A minisztérium Misángyi Ottót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával.
- 1945 - A fővárosban zajló háborús események nagy károkat okoztak a főiskola létesítményeiben. A legnagyobb veszteséget a főépület alagsorában tárolt felbecsülhetetlen értékű szakkönyvállomány és a sportmúzeumi tárgyak elpusztulása jelentette.
- 1946. február - Újra megnyitotta kapuit az intézmény, ahol ezután a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára egyszakos testnevelőtanár-képzés folyt. Újraalakult a főiskola sportegyesülete (TFSE) is.
- 1946. július - Az újonnan kinevezett igazgatót, Dollai Dobler Antalt az év közepén felmentették tisztsége alól, és 1947 decemberéig miniszteri biztos került az intézmény élére.
- 1948 - Egy kormányrendelet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatásköréből az Országos Sporthivatal felügyelete alá helyezte a TF-et. Elkezdődött a Csörsz utcai sporttelep építése.
- 1950-51 - Ebben a tanévben fejeződött be Hepp Ferenc igazgatósága alatt - az 1945-ös I. Sportkongresszus határozatai alapján - a tanszéki rendszer kialakítása. Megváltozott és kibővült a főiskola feladatköre: a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintű szakemberképző, illetve módszertani és tudományos intézményévé vált.
- 1951 - Antal Józsefet nevezték ki igazgatónak, aki 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget.
- 1950-es évek eleje - Bevezették az esti és a levelező oktatást, s elkészültek az oktatómunka nélkülözhetetlen kellékei, a főiskola első tankönyvei.
- 1953-54 - Felépült a férfikollégium és az étterem, útjára indult az intézmény (azóta több címváltozást megélt) tudományos folyóirata.
- 1960-as évek - Újabb oktatási reformtervek születtek, s egyre inkább előtérbe került a testnevelés és a sport tudományos igényű megközelítése.
- 1965 - Az igazgatói teendők ellátására Kerezsi Endre kapott megbízatást.
- 1966 - Átadták a várva várt uszodát és a játékcsarnokot.
- 1967 - Terényi Imre került a főigazgatói székbe, akinek nagy szerepe lett az intézmény további fejlődésében, szakmai sikereinek megalapozásában.
- 1969 - Az 1959-ben alakult Testnevelési Tudományos Kutatóintézet a főiskola szervezeti egysége lett, megalakult a Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ.
- 1970-es évek - Főiskolai szintűvé vált az edzőképzés, és valamennyi szakon (tanári, edző, sportvezető) szervezettebb lett a továbbképzés. Tudományos osztály alakult, évente négy számmal jelentkezett a Tudományos Közlemények című folyóirat, nagy sikere volt a nemzetközi nyári egyetemeknek.
- 1973 - Koltai Jenő lett az intézmény főigazgatója, majd 1975-től az első rektora.
- 1975 - A félévszázados jubileumát ünneplő Testnevelési Főiskola az ott folyó több évtizedes oktató-nevelő és kutatómunka magas színvonalának elismeréseképpen egyetemi rangú főiskolává vált.
- 1978 - Koltai Jenőt Zalka András váltotta fel a rektori tisztségben.
- 1984 - Istvánfi Csaba rektor hivatalba lépésével felerősödtek a képzési rendszer és az intézményi struktúra megújítására irányuló törekvések.
- 1985 - A hazai testnevelési és sportmozgalom szellemi központjaként elismert Testnevelési Főiskola teljes jogú egyetem lett.
- 1986 - Az év végén megszűnt a Kutatóintézet, melynek szakembergárdája a - következő esztendőben átalakított - tanszékeken folytatta munkáját.
- 1987 - Elkészült az egykori 200 méteres atlétikai pálya helyén álló edzőcsarnok és a 430 fő befogadására alkalmas aula épületkomplexuma, az Alkotás utcai fronton emelkedő ötszintes épület munkálatai.
- 1988 - A korábbi laza kapcsolat helyett a Továbbképző Intézet 1988-ban TF Továbbképző Központ néven az egyetem szerves részeként folytatta működését.
- 1989 - Az egyetemmé válás következményeként az intézmény elnevezése hivatalosan is megváltozott. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével egyidejűleg, az év júliusától a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került az egyetem.
- 1990 - A felújították és egy emelettel bővítették a játékcsarnokot.
- 1992 - A Magyar Rektori Konferencia nyílt szavazással erősítette meg az intézmény egyetemi státusát. A Római-parton felújított (1992) vízitelepet adtak át a hallgatóknak és az alkalmazottaknak.
- 1993 - Befejeződött a kollégiumok bővítése, korszerűsítése, és elkezdődött egy modern biomechanikai laboratórium kialakítása. Az 1993/94-es tanévtől megkezdődött az angol nyelvű egyetemi szintű (tanár szakos) képzés.
- 2000 - A TF a Semmelweis Egyetem egyik karaként működik (Semmelweis Testnevelési és Sporttudományi Kar).
- 2007 – Elindul a TF portál, hallgatói honlap (TF HÖK hivatalos online oldala).
- 2008 - Hallgatói önkormányzat elnöksége megalapítja a TF Hallgatókért egyesületet a minél színvonalasabb hallgatói élet és TF Napok szervezése érdekébe.
- 2010 - Megalakult a TF Karrier Iroda és Alumni iroda (Bendzsák Balázs HÖK Elnök kezdeményezése alapján).
- 2010 - Megalakult a Kerezsi Endre Szakkollégium, az első Sporttudományi Szakkollégium Magyarországon (2013-tól Klebelsberg Kuno szakkollégium).
- 2012 - Az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező hallgató rendezvény a TF NAPOK 32 év után befejeződött (1981-2012).
- 2012 - Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címét, így lemondott a köztársasági címéről.
- 2014 - szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
- 2015 - október 15-én hajnalban leégett az egyetem aulája és sportcsarnoka.[2]
- 2015- Elindul a Testnevelési Egyetem területi bővítése és fejlesztése.
- 2018 – szeptember a Testnevelési Egyetem új épüetben kezdi meg a 2018/2019-es tanévet.[3]
- 2018 - Új szakok elindítása sportmédia, valamint a nemzetközi sportkapcsolatok-sportdiplomácia szakirányú kurzus.[4]
- 2019 - Elindult a sportspecifikus dietetikusképzés.
Hallgatói eredményekSzerkesztés
Az alapítás évétől (2007-ig) a TF-en több mint 80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát, ez a megújult edzőképzésnek köszönhetően azóta tovább nőtt. Rajtuk kívül világ- és Európa-bajnokok egész sora járt oda vagy koptatja ma is a TF padjait.
A Sporttudományok Doktori Iskolájában a magyar olimpiai bajnokok közül elsőként Kovács Ágnes szerzett doktori címet.[5][6]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Kinevezték Sterbenz Tamást a TE rektorává. TF. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
- ↑ Orbán kedden dönt a leégett TF-csarnokról - Origó, 2015.10.15.
- ↑ https://tf.hu/hirek/2984-mocsai-lajos-kezd-hatni-a-mozgasgyogyszer
- ↑ https://tf.hu/hirek/3003-mocsai-lajos-regi-almunk-valt-valora-az-uj-kepzesekkel
- ↑ Kovács Ágnes lett az első, aki doktori címet szerzett a TE Sporttudományok Doktori Iskolájában. Telex. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
- ↑ PhD fokozatot szerzett Kovács Ágnes. TF. (Hozzáférés: 2021. október 10.)