Borostyáni Nándor

(1847–1902) magyar újságíró, lapszerkesztő

Borostyáni Nándor, született Bernstein Ferdinánd Alfonz Pál (Szeged, 1847. január 14.[1]Párizs, 1902. augusztus 5.)[2] magyar újságíró, író, Borostyáni Irma (1857–1911) írónő bátyja.

Borostyáni Nándor
Született Bernstein Ferdinánd Alfonz Pál
1847. január 14.
Szeged
Elhunyt 1902. augusztus 5. (55 évesen)
Párizs
Állampolgársága magyar
Házastársa Irma Troll-Borostyáni
Foglalkozása

ÉletpályájaSzerkesztés

Borostyáni Alfonz (1817–1871)[3] tanító és Brada Mária fia. Tanulmányait a szegedi gimnáziumban és a Budapesti Tudományegyetem jogi és bölcsészeti karán végezte. 1869 és 1874 között az Ellenőr munkatársa volt. Eközben 1870–71-ben A Hon tudósítójaként hat hónapot Párizsban töltött; hazatérve a párizsi kommünnel rokonszenvező cikkeket írt. Fél év múlva visszatért s újra belépett az Ellenőr szerkesztőségébe. Hírlapírói pályáján mindig ellenzéki álláspontot foglalt el. A fúzió után a nagy lapoktól megvált és ellenzéki, demokratikus szellemben több lapnak is a szerkesztője volt. Így 1874 és 1878 között a Vasárnapi Ujság állandó, kedvelt tárcaírója, egyben a Politikai Ujdonságok segédszerkesztője volt; 1876 szeptembertől 1877 júniusig a Budapesti Napilapot, 1878 kezdetétől Lukács Bélával együtt (majd 1879-től 1880 közepéig egyedül) a Közvélemény politikai napilapot szerkesztette. 1881 és 1885 között a Pesti Hírlap vezérszerkesztője volt, és felelős szerkesztője 1883 és 1884 között Mikszáthtal együtt a Magyarországnak és a Nagyvilágnak. Szerkesztői tevékenységén kívül számos politikai, társadalmi, szépirodalmi cikkeket és tárcákat irt; dolgozott németül is. 1874-től, 1881-85 között a Pesti Hírlap vezető szerkesztője volt. 1893-ban Párizsba költözött. Publicisztikai tevékenységét mindvégig folytatta. Néhány politikai röpirata, útirajza és regénye is megjelent.

Felesége Troll Irma (1849–?) írónő volt. Lánya Borostyáni Irén Eszter (1875–?).

Főbb műveiSzerkesztés

  • Riadó (röpirat, Budapest, 1878)
  • Utazás a Duna jegén (regény, Budapest, 1884)
  • A polgárháború felé (röpirat, 1885)
  • Magyarország útirajzokban (Budapest, 1891)
  • Három világrészben, rajzok a keletről (Budapest, 1891)
  • Mindszenti Katalin, történeti elbeszélés (Budapest 1892. M. Szalon)
  • A Don Juanok („tréfa”, előadták a Nemzeti Színházban 1891-ben)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Keresztelési bejegyzése az 1847. évi szegedi római katolikus keresztelési akv-ben. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
  2. Meghalt Borostyáni Nándor”, Pesti Hírlap, 1902. augusztus 6., 7. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. január 30.) 
  3. Gyászjelentése (1871). (Hozzáférés: 2021. január 30.)

ForrásokSzerkesztés