Bossányi család

(Bossányi szócikkből átirányítva)

Nagybossányi és nagyugróci Bossányi család régi magyar nemesi család, amely a Divék nemzetségből ered.

TörténeteSzerkesztés

A család a gróf Ujfalussy, báró Majthényi, báró Rudnyánszky, Bacskády, Besznák, Csermendy, Divéky, Jókuthy, Motesiczky, Rudnay és nyitrazsámbokréti Zsámbokréthy családokkal együtt a Nyitra vármegyei ősi Divék nemzetségből vette eredetét.

Őse Folkomár ispán a 13. század közepén élt és IV. Bélától Bosán földet kapta cserébe bizonyos turócmegyei birtokért. Fiai Gyüvéki (Divéki) Baán és Kozma 1275-ben osztoztak meg a nyitra- és trencsén vármegyei ősi birtokaikon, összesen 9 községben.

1277-ben IV. László Dyueki-Baán fia Barleus mestert és testvéreit Budmert (1277-1298), Iroszlót (1277-1316), az 1299-iki pozsonyi alispánt és Gergelyt, valamint nagybátyja, Kozma fiait (Kozma, Leusták, Lukács és Iván) megerősítette Bosán birtokában, 1287-ben pedig a nyitravármegyei Preznichét adományozta neki. 1294-ben az említett Barleus 12 márka vérdijt fizetett az általa megölt Aladár fia István barsi várjobbágy testvérének Miklósnak. 1299-ben III. Endre Barleusnak és testvérének Iroszlónak a hűtlen Divéki István birtokainak harmadrészét adományozta. 1300-ban Barleus és Iroszló trencséni Csák Mátéval keveredtek ellenségedkedésbe[1] és III. Endrétől a bars vármegyei Vezekényt kapták adományul. Baán négy fia közül Barleus (fiai Miklós és János), Iroszló (fiai Domokos, Péter és Demeter) és Budmer ispán (fia András) terjesztették tovább a családot. 1300-ban a király elvette a Károly Róbertet támogató érsektől az irányítást és azt az említett testvéreknek adta.[2]

A család egyik ága Bihar vármegyébe származott át.

A család egyik férfiágon kihalt ága 1694-ben bárói, 1775-ben grófi címet szerzett.

CímerükSzerkesztés

KastélyaikSzerkesztés

Neves családtagokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés