Brđani (Šipovo)
Brđani (szerbül: Брђани) egykor vegyes lakosságú, ma szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
| Brđani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 202 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 34,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,89 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 15′ 11″, k. h. 17° 02′ 56″44.253100°N 17.048900°EKoordináták: é. sz. 44° 15′ 11″, k. h. 17° 02′ 56″44.253100°N 17.048900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 88 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 6 km-re délnyugatra, a Pljiva jobb partján, 450-550 méter közötti tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 222 | 189 |
| Bosnyák | 132 | 9 |
| Horvát | 1 | 4 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 357 | 202 |
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint a település már a római korban is lakott volt. A Gromilén található ókori települést a rómaiak építették.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 27 házat és 182 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Barevo község részeként a településen 28 házat, 55 ortodox szerb, 57 muszlim és 68 katolikus lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 357-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
szerkesztés- Gromile – római település maradványai. Épületmaradványok, fémtárgyak és kerámiatöredékek.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.
További információk
szerkesztés
