Braunit

A braunit (Mn²⁺Mn³⁺₆SiO₁₂) a szilikátásványok közé tartozó ásvány.

Braunit
Általános adatok
Kémiai név	mangán-szilikát
Képlet	Mn2+Mn3+6SiO12
Kristályrendszer	tetragonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Nezoszilikátok
Azonosítás
Megjelenés	dipiramisos, oktaéderes, szabályos tetragonális
Szín	szürkés-barna, szürkés-fekete
Porszín	barnás-fekete
Fény	félig fémes fényű
Átlátszóság	opak
Keménység	6,65
Hasadás	tökéletes
Törés	egyenetlen
Sűrűség	4,76 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Braunit témájú médiaállományokat.

Nevét a gothai Wilhelm von Braunról kapta.

Jellemzői

Vegyi összetételében a Mn:Si=7:1 arány állandónak mondható. A mangán helyén vas is előfordulhat Fe:Mn=1:5 arányban, de bárium, kalcium és magnézium is részt vehet a felépítésében. A tetragonális rendszerben kristályosodik. Kristályai oktaéderes termetűek, aprók és rendszerint tömötten egymás mellé illeszkedve kemény kéregszerű bevonatot alkotnak. Előfordul vaskos tömegekben is, ilyenkor más ásványokkal, elsősorban pszilomelánnal, piroluzittal, hematittal és hausmannittal társul. Színes szürkés-fekete vagy szürkés-barna, karcszíne barnásfekete. Enyhén mágneses. Szabályos tetragonális vagy oktaéderes kristályainak színe szürkés-fehér, reflexióképessége közepes. Gyengén anizotróp ásvány.

Előfordulása

A braunit igen változatos viszonyok közt keletkezhet. A legnagyobb mennyiségben mangán-oxidokból és szilikátokból keletkezik regionális vagy kontaktmetamorfózis során. Rendszerint pszilomelán, manganit, polianit, hausmannit, jacobsit, magánepidot, barit társaságában jelenik meg. Keletkezhet mangántartalmú kőzetek oxidációjával is létrejöhet. Kis mennyiségben porfiriteket harántoló manganittellérekben is előfordul. Lelőhelyei vannak Svédországban, Brazíliában, Indiában, Dél-Afrikában és Németországban is.

Képek

• 
  Csillogó braunit kristályok Dél-Afrikából
• 
  Ez a nagy példány fémes csillogású braunit kristályokat tartalmaz
• 
  Braunit Németországból

Források

• A braunit lapja a webmineral.com-on
• Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994