Briševo (Prijedor)
Briševo (szerbül: Бришево), kihalófélben levő horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
| Briševo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,35 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 40″, k. h. 16° 37′ 27″44.877800°N 16.624200°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 40″, k. h. 16° 37′ 27″44.877800°N 16.624200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 70 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re délnyugatra fekvő erdős hegyvidéken, 350 – 450 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 7 | 0 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 370 | 4 |
| Jugoszláv | 16 | 0 |
| Egyéb | 11 | 0 |
| Összesen | 405 | 4 |
Története
szerkesztésA település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1992. július 24-én és 25-én polgári lakosság elleni bűncselekményt követtek el ebben a faluban, 67 horvát nemzetiségű személyt öltek meg. A gyilkosságokat a Szerb Köztársaság hadserege (VRS) 5. Kozara és a 6. Krajina hadosztálya fegyveresei követték el. A túlélő szemtanúk azt állítják, hogy a bűncselekmények szörnyűek voltak, és egész családok pusztultak el bennük. A gyilkosság előtt szinte az összes nőt megerőszakolták, a férfiakat pedig úgy mészárolták le, hogy levágták az orrukat, nemi szervüket, fülüket, és a kínzás egyéb leírhatatlan módjait követték el. A legfiatalabb áldozat a 16 éves Ervin Matanović, a legidősebb pedig a 81 éves Stipo Dimac volt.[4] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A megmaradt lakosságot még a háború idején erőszakkal kitelepítették, többségük ma Horvátországban, Szlovéniában, Svájcban és Németországban él. Csak kis számú hazatérő él ott.
Nevezetességei
szerkesztésA briševói Szent Péter és Pál templomot 1939-ben építették, 1989-ben pedig felújították. 1992. július 24-én a szerb fegyveresek felgyújtották. A templom teljesen kiégett, teteje beomlott, berendezése elpusztult. A belső és külső falakon koromnyomok; a falakon és az ablakokon golyók ütötte nyomok voltak láthatók. A templomtorony teteje hiányzott. A templom belső falain viharvert, szerb nyelvű graffitik voltak láthatók, köztük szerb kereszt emblémák és a templom bejárata melletti belső falba vésve a ŠEŠELJ név volt látható nagy cirill betűkkel.[5] A templomot mára teljesen újjáépítették. A templomban helyezték el a meggyilkolt áldozatok emlékművét, mely az összes áldozat nevét tartalmazza.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ 67 Croats brutally murdered on this Day in 1992. sarajevotimes.com . (Hozzáférés: 2024. október 7.)
- ↑ Briševo Catholic Church. griffinshare.fontbonne.edu . (Hozzáférés: 2024. október 7.)
További információk
szerkesztés
