Főmenü megnyitása

Buckminsterfullerén

C60-as fullerénmolekula

A buckminsterfullerén a fullerének egy fajtája, melynek képlete C60. A gömb alakú molekulát 60 darab szénatom alkotja, melyek futball-labdához hasonló elrendezésben helyezkednek el. 1985-ös felfedezésük a nanoszerkezetek kutatásának fontos mérföldköve, első észlelői, Harold Kroto, Robert Curl és Richard Smalley 1996-ban kémiai Nobel-díjban részesültek ezen eredményért.[1]

A buckminsterfullerén a leggyakoribb fullerénmolekula, kis mennyiségben a kormozó lángok égéstermékében is megtalálható.

Tartalomjegyzék

NeveSzerkesztés

A buckminsterfullerén Buckminster Fuller feltaláló, formatervező nevéből ered. A felfedezői Fuller geodéziai dómja, illetve a C60-as fullerén felépítése közötti kapcsolat miatt döntöttek úgy, hogy róla nevezik el a molekulát.[2]

Fizikai jellemzőiSzerkesztés

FelépítéseSzerkesztés

A buckminsterfullerén futball-labdához hasonló alakú molekula: a szénatomok egy gömb felületén helyezkednek el, mindegyik szénatom három másikkal áll kovalens kötésben, így öt- és hatszögek által határolt csonkolt ikozaédert feszítenek ki. A csonkolt ikozaédernek 60 csúcsa és 32 oldala van, oldalai közül 20 hatszögű és 12 ötszögű. A szénatomok ennek a csúcsain helyezkednek el.

A buckminsterfullerén néhány jellemző merőleges vetülete
Csúcs felől Egy 5–6-típusú él felől Egy 6–6-típusú él felől Hatszögű lap felől Ötszögű lap felől
Vetületi kép          

A fullerének közül igen stabilak azok, melyek sokszögű alakjában az ötszögeket csak hatszög veszi körül, mely a buckminsterfullerén jellemzője is. Ha másodrendű kötést létesít, gömb alakja nem nagyon torzul, illetve viszonylag stabilan csapdázhatók be a molekula üreges belsejében különféle részecskék.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Buckminsterfullerene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. The Nobel Prize in Chemistry 1996. www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
  2. The AZo Journal of Materials Online. AZoM™.com. "Buckminsterfullerene." 2006. Retrieved Jan 4. 2011.