Budapesti Fegyház és Börtön

Budapesti büntetés végrehajtási intézet
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 18.

A Budapesti Fegyház és Börtön, eredeti nevén Budapesti Gyűjtőfogház (közismert elnevezése: „Gyűjtő”) büntetés-végrehajtási intézet Budapest X. kerületében. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, valamint a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház, börtön és fogház fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Budapesti Fegyház és Börtön
Alapítás éve1896
OrszágMagyarország
Hely1108 Budapest, Kozma u. 13.
Elhelyezkedése
Budapesti Fegyház és Börtön (Budapest)
Budapesti Fegyház és Börtön
Budapesti Fegyház és Börtön
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.471389°N 19.177222°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.471389°N 19.177222°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A főépület építését 1894-ben kezdték meg Wagner Gyula tervei alapján.[1] Alapító okirata szerint 1896-ban létesült. Befogadóképességét 800 főre tervezték.[1] Sokáig Közép-Európa legnagyobb büntetés-végrehajtási intézete volt. Eredeti rendeltetése a Budapesti és Pestvidéki Törvényszék által fogház, valamint az öt évnél rövidebb tartamú fegyház- és börtönbüntetésre ítéltek befogadása volt. Falai között működött 1920-ig az ország első börtönmúzeuma.

1927-ben dologházat alakítottak ki területén Kauser Andor tervei alapján.[2]

  • 1947-től Budapesti Országos Büntetőintézet.
  • 1951-től Budapesti Országos Börtön, működtetését az igazságügytől az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vette át.
  • 1972-től Budapesti Fegyház és Szigorított Börtön.
  • 1978 óta Budapesti Fegyház és Börtön.

Két mezőgazdasági telephelye volt: Besenyőpuszta és Annamajor, ahol ma a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet működik.

Alapításától 1918-ig, majd 1959 és 1963 között itt helyezték el a fiatalkorú elítélteket. Az intézet az országos körszállítás központi állomása. Minden olyan fogvatartott, akit másik büntetés-végrehajtási intézetbe szállítanak, hosszabb-rövidebb időt eltölt a Budapesti Fegyház és Börtönben. Az elítéltek foglalkoztatását szolgálja az intézet mellett működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. (BUFA Kft.).

 
Emléktábla a Budapesti Fegyház és Börtön falán

Területéhez tartozik a tőle függetlenül működő, 1906-ban létesített Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI). Az 1980-as években a börtön új épületekkel bővült. Az objektumhoz tartozó ingatlanon üzemelt 2005-ig a Büntetés-végrehajtás Központi Ellátó Intézménye (KEI).

A „gyűjtőfogházban” sok híres és hírhedt személyiség raboskodott az elmúlt száz évben. A politikai terror számos áldozatát itt végezték ki. Emléküket az épület Újhegyi úti falán elhelyezett emléktábla és az előzetes bejelentkezés alapján látogatható Kisfogház emlékhely őrzi.[3]

Titkos tervezőiroda

szerkesztés

Határ Győző író, költő, műfordító, eredeti szakmáját tekintve építészmérnök tiltott határátlépés miatt 1951-től a Gyűjtőfogházban raboskodott. Visszaemlékezéseiben (Életút II. Minden hajó hazám, 18. fejezet) szemléletes képet fest a magyar "saraska" sajátos világáról, s a tervezőrészlegben zajlott munkáról ("a Gyűjtőfogház titkos mérnöki irodájában erődítéseket terveztem a jugo határra").

  • 1982-től a László Gimnázium mellett működő X. kerületi Dolgozók Gimnáziuma érettségi megszerzését biztosította a jelentkező elítélteknek. Az iskola oktatója volt többek között Tihanyi Károly magyar-latin szakos tanár.[4]
  • 2007-ben a Nemzetközi Mobil MADI Múzeum többnapos képzőművészeti napokat rendezett itt Nyitott formák a zárt térben címmel. Az ötletadó Nizalowski Attila kurátor volt, a kiállítást Frank Tibor bv. dandártábornok, az Intézet parancsnoka, Verbai Lajos, Kőbánya polgármestere és Dárdai Zsuzsa művészetkritikus, kurátor nyitotta meg.
  1. a b Az intézet története. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)
  2. Magyarország, 1927. december 23. (34. évfolyam) / 291. szám [1]
  3. Kisfogház emlékhely. [2011. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)
  4. -vess-: Börtönérettek. Vasárnapi Hírek, 1992. június 14. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  • Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0  
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat.

További információk

szerkesztés