Budec brebiri zsupán
Budec (vagy Budić, Budislav) a 11. században élt horvát nemes, brebiri zsupán.[1]
A nevezetes Šubić nemzetség első ismert tagja.[2] 1066 és 1070 között IV. Krešimir horvát király udvarmestere volt.[3][4] A Šubić nemzetség a középkori Horvátország egyik legbefolyásosabb nemzetsége volt; egyike annak a hat horvát nemzetségnek, amelyekből a horvát bánokat és királyokat választották. Ősi székhelyük Dalmáciában, a Zárától (ma Zadar) nem messze épült Brebir volt;[2] első birtokaik ennek közelében feküdtek. A brebiri zsupán tisztsége Budec utódai közt öröklődött. A 12. század végén a Šubićok támogatták III. Béla király harcát a Velencei Köztársaság ellen, és ezért örökös földbirtokként megkapták Brebir megyét. Ezután a családfő már nem a zsupán (iupanus), hanem gróf (latinul: comes, horvátul: knez) címet viselte.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Kallay: Nikola Kallay: Golden Bullas Issued by Kings Andrew II and Bela IV to the Family Šubić de Bribir. Radovi Zavoda Za Hrvatsku Povijest Filozofskoga Fakulteta Sveučilišta U Zagrebu, XLIV. évf. (????) 1. sz. 209–222. o. Hozzáférés: 2022. január 28.
- ↑ Karbić: Damir Karbić: A Zrínyi (Zrinski) család eredete in: Határok fölött – Tanulmányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról szerk. Bene Sándor, Fodor Pál, Hausner Gábor, Padányi József). Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. 2017. Hozzáférés: 2022. január 28.
- ↑ Klaić: Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. archive.org. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske (1982) (Hozzáférés: 2022. január 28.) ISBN 9788640100519
- ↑ Peter-Keretić: Pio Domines Peter – Martin Keretić: Šubići i njihov novac - seminarski rad iz kolegija Nacionalna arheologija razvijenog i kasnog srednjeg vijek. Zadar: Sveučilište u Zadru, Odjel za arheologiju. 2019. Hozzáférés: 2022. január 28.
- ↑ Radoš: Ivica Radoš: Bribir: Napušteni grad Šubića, hrvatska Troja. vecernji.hr (2015) (Hozzáférés: 2022. január 28.)