Burgenlandi magyarok
A burgenlandi magyarok (más néven várvidéki magyarok) az ausztriai Burgenland tartományban élő magyarok.
TörténetükSzerkesztés
A burgenlandi magyarok az 1920-as trianoni békeszerződés következtében kerültek Ausztriához.
2012-ben már nem csak a településeket jelző táblák, hanem kétnyelvű községekre utaló, kereszteződésekben, körforgalmakban irányt jelölő magyar és német nyelvű táblákra cserélték a korábbiakat. A tartományban 25 ezer euró költséggel összesen 51 településen - 4 magyar ajkú községben - helyeztek ki útjelző táblákat, elsősorban másodrendű utakon, illetve magukban a községekben.[1]
DemográfiaSzerkesztés
A népesség 1920 óta az asszimiláció és egyéb okok következtében erősen megfogyatkozott. A népszámlálások adatai:
| Év | A burgenlandi magyarok | |
|---|---|---|
| száma (fő) | aránya (%) | |
| 1880 | 11 162 | 4,2 |
| 1910 | 26 225 | 9,0 |
| 1923 | 15 254 | 5,3 |
| 1934 | 10 442 | 3,5 |
| 1951 | 5 251 | 1,9 |
| 1961 | 5 642 | 2,1 |
| 1971 | 5 673 | 2,1 |
| 1981 | 4 147 | 1,5 |
| 1991 | 6 763 | 2,5 |
Magyarok által lakott nagyobb településekSzerkesztés
A magyarok száma és aránya (2001):
- Felsőőr 1169 fő (17,5%)
- Alsóőr 521 fő (54%)
- Felsőpulya 603 fő (22%)
- Őrisziget 233 fő (81%)
Politikai képviseletükSzerkesztés
Az 1955-ös osztrák államszerződés az általános emberi jogokon túlmenően a burgenlandi kisebbségek jogairól nem rendelkezett, a magyar népcsoportot meg sem említi. Az 1960-as években kiéleződő dél-tiroli kérdés megváltoztatta az osztrák kisebbségpolitikát.
Az 1976-os ún. „Népcsoporttörvény” (németül Volksgruppengesetz) szabályozta először általában a kisebbségek helyzetét, a konkrét részletek kidolgozását azonban a központi és a tartományi kormányra hagyta. 1979-ben jött létre a Magyar Népcsoporttanács, amelynek azonban csak tanácsadói joga van, a magyarokat érintő döntéseket nem hozhat. A Népcsoporttanács 1993-tól 16 tagból áll, közülük 8 a burgenlandi, 8 a bécsi (és alsó-ausztriai) magyarokat képviseli. A Népcsoporttanácsban 8 fő kinevezett, 8 fő pedig a különféle magyar egyesületek által delegált személy.
2000 óta kétnyelvű helységnévtáblák találhatók Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya és Őrisziget határában. Ezeken a településeken a magyar nyelv 2000-től a hivatalokban is használható.
MédiaSzerkesztés
Az osztrák ORF közszolgálati televízió burgenlandi tartományi stúdiója 1990 óta, immár évi hat alkalommal Adj' Isten, magyarok! címmel félórás műsort sugároz. 2002-től az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója napi 15 perces műsort sugároz a magyar kisebbség számára, vasárnaponként pedig 55 perces magyar nyelvű magazinműsort ad. Hétfőnként egy 20 perces magyar nyelvű kulturális műsor is hallható a Radio Burgenlandon. A 88.6 Der Musiksender Rádió három burgenlandi adója heti két alkalommal 2 órás magyar nyelvű műsort sugároz. A felsőpulyai Radio OP heti több alkalommal is sugároz műsort magyar műsorvezetővel.
Lásd mégSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
Külső hivatkozásokSzerkesztés
- Tartományi hírek – orf.at
- Lángos – Kétnyelvű honlap
- A Burgenlandi Magyarok Kulturális Szövetsége
- Az ausztriai kisebbségek nyelvi jogai – különös tekintettel a magyar kisebbségre
- Jelentés az ausztriai magyarság helyzetéről – Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
- 2006. évi jelentés az ausztriai magyarság helyzetéről[halott link] PDF – Miniszterelnöki Hivatal
- Magyar nyelvet használók számának térképe Ausztriában PDF – Osztrák Statisztikai Hivatal, 2001
- Burgenland kisebbségei, 1951 – Köztes-Európa-térképtár
- Őrvidék mint Burgenland[halott link] – Asztalos Lajos részletes cikke a térség nevéről, történetéről és nemzetiségeiről
- Margittai Gábor – Major Anita: Kik vagytok ti, gyepűőrök? – A burgenlandi magyarság vasfüggönyei. In: Magyar Nemzet, 2010. február 27., március 6. és 13. 1. rész, 2. rész, 3. rész
|
Ez a magyar kisebbségről vagy magyarországi nemzeti kisebbségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
