Buzási Károly

Buzási Károly (Püspökladány, 1930. július 16. – Debrecen, 1988. augusztus 7.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa (Harkov, 1968; honosítva: Budapest, 1969) a matematikai tudományok doktora (posztumusz, 1988).

Buzási Károly
Született	1930. július 16. Püspökladány
Elhunyt	1988. augusztus 7. (58 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	matematikus
Tisztsége	egyetemi tanár docens (1969–1988)
Iskolái	Ungvári Nemzeti Egyetem (–1956)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Elemi iskoláit Püspökladányban, középiskoláit Nagyszőlősön és Szatmárnémetiben végezte el. 1940–1956 között Nagyszőlősön élt. 1951-ben érettségizett a nagyszőlősi tízéves iskolában. Tanulmányait 1951-ben levelező hallgatóként kezdte, egyidejűleg Verbovecen (Kárpátalja) általános iskolában tanított. 1953-ban nappali tagozatos hallgató lett. 1956-ban diplomázott az Ungvári Nemzeti Egyetemen. 1956–1958 között a debreceni Maróthi György Tanítóképző Intézetben tanított. 1958–1961 között a Tóth Árpád Gimnáziumban oktatott. 1961–1968 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Algebra és Számelméleti Tanszék tanársegéde és egyetemi adjunktusa, 1969–1988 között docense, 1979–1987 között a tanszék vezetője volt. Az 1963-1964-es tanévben Bulgáriában a plovdivi pedagógiai főiskola vendégelőadója volt. 1964–1968 között a harkovi Gorkij Állami Egyetem aspiránsa volt. Közben levelező aspiránsa lett a szovjet Sz. D. Berman professzornak.

Munkássága

Tudományos tevékenysége az absztrakt algebra körébe tartozik, mintegy 50 értekezést közölt (néhányat társszerzővel) hazai és külföldi folyóiratokban. Nemzetközileg ismertek és jelentősek a végtelen csoportok reprezentációelméletében végzett vizsgálatai. Kutatásokat folytatott a véges és a végtelen Abel-féle csoportpárok invariánsokkal való jellemezhetőségének a kérdésében. A csoportelmélet hosszú időn át eldöntetlen több „sejtésére” sikerült választ adnia. Egy végtelen csoportosztály reprezentációelmélete című (1987) tanulmánya alapján a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) halála után a matematikai tudományok doktorává nevezte ki.

Családja

Szülei: Buzási Károly (?-1945) és Szuromi Veronika volt. 1956-ban házasságot kötött Boggyukevics Szvetlánával (1938-1990).

Művei

• Az Spn szimmetrikus csoport p-Sylow részcsoportjának normálosztói (Kandidátusi értekezés; orosz nyelven; Harkov, 1968)
• Egy végtelen csoportosztály reprezentációelmélete (Doktori értekezés; Debrecen, 1987)
• On Representations of Infinite Groups (Proceedings of the Fifth National School in Algebra, 1987)
• An Analog of Lagrange’s Theorem for Locally Cyclic Modules Over Rings of Normalization (Visnyakova, N. I.-vel; Contemporary Mathematics, 1987)
• The Minimal Number of Generators of Wreath Products of Nilpotent Groups (Kovács, L. G.-vel; Contemporary Mathematics, 1988)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Tudósnaptár
• Névpont.hu
• https://puspokladany.eu/phirek/phir20140225.pdf

További információk

• Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
• Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerkesztette: Ungvári János. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, 2002.
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8