Buzzi Bódog

olasz-morva származású építőmester
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 7.

Buzzi Bódog Ferenc (Felix Buzzi, Bisenz,[1] Morvaország, 1829. december 20.Budapest, 1875. január 26.) olasz származású okleveles mérnök és építőmester.

Buzzi Bódog
Született1829. december 20.
Bisenz, Morvaország
Elhunyt1875. január 26. (45 évesen)
Budapest
Foglalkozásaépítőmester
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Buzzi Bódog témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Apja Buzzi Antal Itáliában született. Elemi tanulmányai után részint a lembergi reál és kereskedelmi akadémián, részint az ottani császári és királyi műtani akadémián végezte, illetve némely műszaki tanulmányokat a bécsi császári és királyi műegyetemen. Akárcsak Ybl Miklós, ő is csak a magasabb tanulmányok elvégzése után állt be inasnak Pesten, s szabadult fel három év múlva legénnyé. Ezután Frey Lajos és Kauser Lipót helybeli építészeknél építési tervek és rajzok elkészítésével és építési költségvetések összeállításával foglalkozott, akik később — mint beadványában is állítja, és amit iratok is tanúsítanak — üzleti társuknak tekintették és építéseiknél önálló és teljes rendelkezési jogot ruháztak rá. Végzett vasúti és útépítési munkákat is. Pest városa részére elkészítette a kőbányai csatornázást, illetve magasépítési munkák kivitelezését is elvállalt. 1862-ben ő tervezte Oetl Antal és testvére, János ércöntő társulatának az Árok utcai öntödéjét (ez az épület volt az Andrássy út 62. elődje).[2] A kiegyezéstől a főváros egyesüléséig eltelt néhány évben épült a Remete út 4. alatti, általa tervezett, emeletes „Bellevue" nyaralószálloda.[3]

Mesterfelvételi kérelmét 1868. június 10-én nyújtotta be a tanácshoz, az előírt vizsga elengedéséért is folyamodva. A megkívánt felsőbb ismereteket igazoltnak látva, kérelmét mind a céh, mind a tanács támogatta, s a felmentés adományozására jogosult Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium sem tett ellene észrevételt. Ezt követően a pesti tanács az építőmesteri jogot 1868. augusztus 5-én adta meg.

1873-tól az Általános Osztrák Légszesztársulat házi építésze volt.[4]

Kéler Napóleon (1845–1919) építésszel 1869-től dolgozott együtt, akinek felismerve munkaerejét, szorgalmát és tudását, 1871-től társul vette maga mellé.[5] 1871–1873-ban ők építették a Posta és Távírda Igazgatóság palotáját a szervita-rend kertjén az akkori Koronaherceg- és Városház utcák között. Továbbá az Alföld-fiumei vasút igazgatósági épületét az Akadémia-utcában, az Erdélyi vasút igazgatósági épületét a Rudolf-rakparton, és 1874–1875-ben[6] ő építette a Népszínházat, a Rákóczi úton.[7] Ők végezték el az Ördög-árok beboltozását (1873–1879) is.[8] Halála után az addigra jónevű „Buzzi és Kéler“ budapesti építészcéget özvegye, született Tranger Mária (1831−1912) kötött szerződés értelmében társa vitte tovább. Több gyermekük megérte a felnőttkort, köztük Buzzi Géza Félix, a Gazdasági Lapok és az Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok felelős főszerkesztője.[9][10][11][12]

1875. január 26-án hunyt el. Január 28-án a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.[13][14][1]

Néhány Buzzi Bódog által épített épület
  1. a b Budapest, Józsefvárosi Plébánia, Halotti Anyakönyv 99/1875. familysearch.org. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  2. Dr. Horváth Péterné: Mozaikok a 19. századi terézvárosi ipar történetéből, Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat 149. évfolyam 2. szám, 2016. ("Buzzi%20Bódog%20tervezte"&pg=112&layout=s adt.arcanum.com)
  3. Gál Éva: A budai hegyvidék újkori betelepítésének kezdetei, Történelmi szemle 14. évfolyam 3—4. szám, 1971. (adt.arcanum.com)
  4. Vadas Ferenc: "Buzzi%20Bódog"&pg=93&layout=s Gázgyárak Bécsben és Budapesten, A városok „behálózása” a 19. században, URBS - Magyar várostörténeti évkönyv 2., library.hungaricana.hu - 2007.
  5. A budapesti Evangélikus Gimnázium értesítője az 1965/36. iskolai évről (Hittrich Ödön dr.: Kéler Napóleon, 17. o.), medit.lutheran.hu - 1936.
  6. Bánrévy György: A Népszínház alapítása, Budapest 1. évfolyam 1. szám, 1945. (adt.arcanum.com)
  7. Kéler Napoleon. Meghalt az öreg építőmester., Vállalkozók Lapja 40. évfolyam 8. szám, 1919. február 19. (adt.arcanum.com)
  8. Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1878. évi működéséről IV. Ördögárok, library.hungaricana.hu
  9. Gyászhír. Özv. Buzzi Bódogné, Köztelek 22. évfolyam 86. szám, 1912. november 6. (adt.arcanum.com)
  10. Cégbejegyzések 16979. Budapesti Közlöny 9. évfolyam 44. szám, 1875. február 24. (adt.arcanum.com)
  11. Társas czégek, Központi Értesítő 1. évfolyam 71. szám, 1876. augusztus 25. (adt.arcanum.com)
  12. Nyilt-tér, A Hon 13. évfolyam 36. szám, 1875. február 14. (adt.arcanum.com)
  13. Buzzi Bódog gyászjelentése. oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  14. Felix Buzzi gyászjelentése (német nyelven). oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  15. Sisa József: A pesti Új Városháza, Ars Hungarica 11. évfolyam 2. szám, 1983. (adt.arcanum.com)
  16. Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Ars Hungarica 10. évfolyam 1. szám adt.arcanum.com)
  • Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században – pesti mesterek és mesterjelöltek, Építés-Építészettudomány (Major Máté szerk.) 3. kötet 4. szám - 1971. adt.arcanum.com
  • Gyászjelentése

További információk

szerkesztés