Főmenü megnyitása

Cörver Elek (Antal, Alexius a S. Maria Magdalena báró) (Torna, 1714. május 19.Nyitra, 1747. június 4.) piarista rendi tanár. Cörver Nepomuk János bátyja.

Cörver Elek
Született 1714. május 19.
Torna
Elhunyt 1747. június 4. (33 évesen)
Nyitra
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus

ÉleteSzerkesztés

1731. szeptember 30.-án Privigyén lépett a rendbe öccsével együtt, ahol két évig volt újoncnövendék; oktatója a híres Desericzky József Ince gimnáziumi igazgató volt. 1733-ban Nyitrára rendeltetett a gimnázium alsó osztályainak tanítására; 17341735-ben Pesten a szintaxis és grammatikai osztály tanítója volt; 1735–től 1737-ig a bölcseletet tanulta Nagykárolyban; az egyházi rendet 1734-ben vette föl. 1738-ban Rómában a bölcselet és teológia hallgatója volt és 1741-ben Nápolyban a bölcseletből próbaelőadást tartott. 1743-ban visszatért Nyitrára, ahol Szlopnyai Elek rendtartományi főnök megengedte, hogy a bölcselettanításnak Rómában elsajátított ujabb módját (a Leibniz-Wolfféle bölcseletet) itthon is gyakorolhassa, mire e szerint kezdte 1744-ben Pesten tanítani a filozófiát. Ez ügyben ismételten jutott alkalma személyesen előterjeszthetni közoktatási nézeteit és javaslatait Mária Terézia királynő előtt. 1746-ban Nyitrára rendeltetett, hogy ott a konviktust kormányozza és egyszersmind a rend hittani növendékeit képezze és tanítsa.

MűveiSzerkesztés

  • Philosophiae omnium recentissimae, quam experimentalem quidam vocant, ad mechanicam, methodus totaque ratio summarie exposita. Posonii, 1741. (Névtelenűl.)
  • Compendium elementorum geometricae practicae. Budae, 1746. Ábrákkal.
  • Selectae positiones ex universa scholastico-experimentali philosophia. Hely és év nélkül.

Kiadta Chelucci Pál római piarista tanárnak számtanát és latin beszédeit, melyeket ez a római Sapienza gymnasiumban tartott volt; úgy szintén a Politus Sándor piarista nyolcz beszédét Budán 1746-ban és még ugyanezen évben Pozsonyban Pelzhoffer Ferencz Albert báró Lacon Politicus c. munkáját.

Levelei, melyeket Romából írt gróf Károlyihoz, megvannak a gr. Károlyiak budapesti levéltárában.

ForrásokSzerkesztés