Sisakos kakadu

madárfaj
(Callocephalon szócikkből átirányítva)

A sisakos kakadu (Callocephalon fimbriatum) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó Callocephalon nem egyetlen faja.[1]

Sisakos kakadu
Egy pár
Egy pár
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Kakaduszerűek (Cacatuoidea)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Kakaduformák (Cacatuinae)
Nemzetség: Kakadurokonúak (Cacatuini)
Nem: Callocephalon
Lesson, 1837
Faj: C. fimbriatum
Tudományos név
Callocephalon fimbriatum
(Grant, J.(wd), 1803)
Szinonimák
  • Sisakos kakadú (Calyptorhynchus galeatus) Chernel 1903
  • Sisakos kakadú (Calocephalum galeatum) Schenk 1933[1]
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sisakos kakadu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos kakadu témájú médiaállományokat és Sisakos kakadu témájú kategóriát.

Tudományos neve annyit jelent, hogy „szép fejű”, ami előregörbülő, finom szálú, puha, feltűnően szép bóbitájára utal.

Származása, elterjedése

szerkesztés

Ausztrália délkeleti részén, Tasmania szigetén, a King-szigeten(wd), és a Kenguru-szigeten honos.

Megjelenése, felépítése

szerkesztés

Testhossza 32-37 centiméter, testtömege 280-330 gramm. Alapszíne palaszürke, atollak szegélye szürkésfehér. A hím feje skarlátvörös, a tojó feje és bóbitája szürkés. Az erősen görbült csőr alsó káváján jól látható fogkimetszés van. Csőre szaruszínű.Viaszhártyája tollal fedett. Szárnya hosszú és lekerekített, hossza 25 centiméter, a kézevezők sötétszürkék, a karevezők és a fedőtollak halványzöldes árnyalatúak. Farka viszonylag rövid, hossza 15 centiméter, színe sötétszürke. Csüdje rövid és vastag, ami a fán élő madarak jellemző tulajdonsága. Lába szürke.

 
A hím
 
és a tojó

Életmódja, élőhelye

szerkesztés

A 2000 méter alatti hegyvidéki erdőkben és a parti síkságokon él.

Általában csapatokba verődve üldögél és mászkál a fák tetején. Nagyon kedveli az eukaliptusz- és az akáciafélék magvait. Olykor rovarokat és lárvákat is fogyaszt. A földre csak inni jár.

Röpte jellegzetes, lendületes, hosszabb táv végén a landolás előtt egy spirált ír le.

Szaporodása

szerkesztés

Október és január között költ. Fészkét öreg eukaliptuszfák odvában építi, jó magasan, többnyire vízközelben. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 30 napig kotlik. Kirepülési idő 50–60 nap, de a szülők még addig gondoskodnak a fiatalokról, míg önállókká nem válnak. A fiatal madarak gyakran hosszú ideig a családdal maradnak, felnőttkori mintázatuk három-négyéves korukra alakul ki.

  1. a b Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  

Külső hivatkozások

szerkesztés