Főmenü megnyitása
Camera obscura ábrázolása a francia Enciklopédiából

A camera obscura (latin, jelentése: sötét kamra) vagy lyukkamera lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál. Egy minden oldalról fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon.

A fényképezőgép őse, mely nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.

Al-Hajszam (Alhazen) arab tudós 997-ben Opticae Thesaurus című könyvében már írt a camera obscuráról. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz, például Leonardo da Vincit is.

Tartalomjegyzék

MűködéseSzerkesztés

 
Lyukkamera sematikus képe
 
Egy lyukkamerával készített kép

Ha teljesen elsötétítünk egy szobát és csak egy kis lyukon keresztül engedünk be fényt, a szemközti falra vetítődik a külvilág fordított állású, és oldal fordított színes képe.

Ugyanezen az elven fényképezőgép is készíthető. Bármilyen üreges test alkalmas kamera-alapnak, egy megfelelő átmérővel rendelkező szabályos lyukat kell készíteni (az ideális lyukátmérőt a kamera mérete határozza meg), és fényérzékeny felületet kell a kamerába helyezni.

A camera obscurával készült kép jellemzői:

  • Rendkívül nagy mélységélességű kép (Megjegyzés: Mivel a lyuk fizikai mérettel rendelkezik és a kamerában nincs lencse, amely a fényt egyetlen pontba fókuszálná, a camera obscura által létrehozott kép soha nem lesz tökéletesen éles.)
  • A kép színes, fordított állású és nem oldalhelyes
  • A kép mérete nem korlátozott (lefelé csak a fizikailag előállítható legkisebb lyukátmérő és a lyuk peremén fellépő fényelhajlás szab határt), így például szoba vagy terem méretű is lehet

Hazai camera obscurákSzerkesztés

  • Budapesten az Erzsébet híd pilonjainak kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások is a camera obscura elvén vetítik ki az alattuk elhaladó forgalom fordított, színes képét a belső oldalfalakra. Sajnos elhelyezkedése miatt nehezen látogatható.
  • A Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejárati főkapuján található nyílás képet vetít a külvilágról az épület belsejébe a kapuval szemközti, mattüveggel ellátott ajtóra.
  • Az egri líceum kupolájának két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kis besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe.
  • Hazai fotóművészek egy Barkas kisbuszt is alakítottak már át camera obscurává, ahol utána a papírra vetített képet helyben elő is hívták.

Camera Obscurát alkalmazó hazai művészekSzerkesztés

A. Ádám József a 90-es évek formabontó médiaművésze volt. Fotoráliának, illetve fotomanugráfiának nevezett technikájával a szájüreget és a marok-üreget használta Camera Obscuraként. Ezzel a camera obscura, de általában a fotózás lehetőségeinek egy különleges technikáját fedezte fel és a képzőművészeti képalkotás egy eddig nem ismert másik irányát is megmutatta, ezzel pedig általában az analóg művészeti képalkotás lehetőségeit gazdagította.

  • Gábor Enikő az Esztergomi Fotóbiennálé Camera Obscura pályázatának egyik fődíjasa, egy sötét szobában, a félig lehúzott redőny lyukain keresztül készítette különleges "Camera Reluxa" sorozatát.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Camera obscura témájú médiaállományokat.