Carl Gustaf Hellqvist
Carl Gustaf Hellqvist (magyarosan Hellquist Károly Gusztáv) (Kungsör, 1851.december 15. – München, 1890. november 19.) főleg Németországban alkotó svéd festő.
Carl Gustaf Hellqvist | |
Hellqvist és felesége (részlet) | |
Született | 1851. december 15.[1][2][3][4] Kungsör |
Elhunyt | 1890. november 19. (38 évesen)[1][2][4][5] München |
Állampolgársága | svéd[6] |
Foglalkozása | festőművész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Gustaf Hellqvist témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésElőször a stockholmi akadémián, majd 1878-tól Münchenben tanult. 1882-ben Párizsba költözött. Rosen, Piloty, Lauréus, Munkácsy, majd élete vége felé Pradilla hatása alatt állt. Történelmi képeiben a naturalista irány híve, tárgyait a reformáció és a svéd nemzet történetének köréből vette. 1886-ban a berlini művészeti akadémia tanára lett, de 1888-ban lemondott állásáról. Élete vége felé elméje elborult.
Főbb művei
szerkesztésTörténelmi képek
szerkesztés- Sonnanväder püspök és Knut prépost szégyenletes bevonulása Stockholm városába 1526-ban
- Sten Sture kormányzó a bogensundi csata után meghal a Mäler-tó jegén 1520-ban
- Luther megérkezése Wartburgba
- Hitvita Galle kanonok és Olaus Petri között Upsalában 1524-ben
- Gusztáv Adolf király holttestének megérkezése a wolgasti kikötőbe
- Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát (1882)
- Husz János menete a máglyára
Humoros zsánerképek
szerkesztés- Bismarck vagy Moltke?
Irodalom
szerkesztés- Wilke H., Biographie des Malers C. G. H. (Berlin 1891)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Carl Gustaf Hellqvist (svéd nyelven)
- ↑ Carl Gustaf Hellqvist (holland nyelven)
- ↑ a b Carl Gustaf Hellqvist (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12.
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Hellqvist, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.