Főmenü megnyitása

A Carnus hemapterus a rovarok (Insecta) osztályába, a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és a Carnidae családba tartozó, sötét színű, kis testű légyfaj. A Carnidae család lárvái szaprofágok, tehát különféle holt szerves anyagokban fejlődnek, az imágók pedig többnyire dögön, trágyán, vagy ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) virágain táplálkoznak.

Infobox info icon.svg
Carnus hemapterus, adult hím
Carnus hemapterus.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Tagozat: Schizophora
Altagozat: Acalyptratae
Öregcsalád: Carnoidea
Család: Carnidae
Nem: Carnus
Faj: Carnus hemapterus

A Carnus génusz fajai azonban madárfiókák vérszívói, ektoparaziták. A Carnus hemapterus (nincs magyar neve), az egyetlen hazai faj. E légy mintegy 1,5 mm hosszú, és az északi hideg és mérsékelt égövben széles körben elterjedt. Elsősorban a verébnél nagyobb, fészeklakó madarak fészkeiben él. Gyakori például a gyöngybagoly, vörös vércse, gyurgyalag és seregély fészkeiben, de soha nem él földön fészkelő fajok fiókáin. A nőstények lárvákat szülnek, melyek a fészekanyagban élnek és valószínűleg bomló szerves anyagokkal táplálkoznak. A bábok áttelelnek, majd a tavasszal kikelő legyek fiókás madárfészkeket keresnek. A csupasz madárfiókákon élnek, főként a fiókák testhajlataiban (pl. hóna alatt és combja tövén) rejtőznek, fény elől futva menekülnek a testfelületen újabb sötét zugokat keresve. A fészekaljon belül a nagyobb testű fiókákat preferálják.[1] A fiókákon a kifejlett legyek szárnyas és szárny-nélküli alakjai is gyűjthetők, ez utóbbiak jóval gyakoribbak. A szárnyatlan példányokon látható a szárny töve, de a szárny nagy része letörött (amint a fenti képen is látható). A fiókák kitollasodásakor a legyek eltűnnek, a fészekanyagban rejtett bábok inaktív állapotban várják a következő költési időpontot.[2][3]

A Carnus hemapterus fertőzés rendszerint nem okozza a madárfiókák súlyos, mérhető mértékű károsodását. A gyöngybagoly tojók mégis a hasuk pettyezettségével jelzik a Carnus-fertőzöttséggel szembeni genetikai rezisztenciájukat, a pettyesebb tojók fiókái ellenállóbbak. A fogékonyabb fiókákon táplálkozó Carnus legyek termékenyebbek, mint az ellenálló fiókákon táplálkozók. A hímek párválasztáskor a pettyesebb tojókat preferálják.[4]

A kotló madarak Carnus hemapterus fertőzése a kotlott tojások héján jól látható sötét pöttyöket okoz, ezeket minden bizonnyal a legyek vérrel szennyezett ürüléke okozza. A szennyezés hatására nő a tojáshéj baktérium flórájának mennyisége és diverzitása, ami növeli az embrió elhalásának (a tojás bezápulásának) esélyét.[5][6]

IrodalomSzerkesztés

  1. Valera F, Hoi H, Darolova A, Kristofik J (2004). „Size versus health as a cue for host a test of the tasty chick hypothesis”. Parasitology 129 (1), 59–68. o. DOI:10.1017/S0031182004005232. PMID 15267112.  
  2. Valera F, Casas-Criville A, Calero-Torralbo MA (2006). „Prolonged diapause in the ectoparasite Carnus hemapterus (Diptera: Cyclorrhapha, Acalyptratae) — how frequent is it in parasites?”. Parasitology 133, 179–186. o. DOI:10.1017/S0031182006009899. PMID 16623966.  
  3. Petrescu A, Adam C (2000). „Carnus Hemapterus Nitzsch, 1818 (Diptera: Carnidae) Parasite On Merops Apiaster L. (Aves: Meropidae) In Southern Romania”. Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle "Grigore Antipa" 42, 221–224. o. ISSN 2247-0735. (Hozzáférés ideje: 2013. január 4.)  [halott link]
  4. Roulin A, Riols C, Dijkstra C, Ducrest AL (2001). „Female plumage spottiness signals parasite resistance in the barn owl (Tyto alba)”. Behavioral Ecology 12, 103–110. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.beheco.a000371.  
  5. Lopez-Rull I, Gil M, Gil D (2007). „Spots in starling Sturnus unicolor eggs are good indicators of ectoparasite load by Carnus hemapterus (Diptera: Carnidae)”. Ardeola 54, 131–134. o.  
  6. Tomás G et al. (2018). „Ectoparasite activity during incubation increases microbial growth on avian eggs”. Microbial Ecology in press. DOI:10.1007/s00248-017-1140-6.