Cassini-görbe
Cassini-görbe azoknak a pontoknak a mértani helye a síkban, melyek a sík egy és pontjától mért távolságának szorzata állandó. A és pontokat a Cassini-görbe fókuszainak nevezik.
A Cassini-görbék Giovanni Domenico Cassini csillagászról kapták nevüket, aki úgy vélte, hogy a bolygók ilyen pályán keringenek a Nap körül.
Ha egy derékszögű koordináta-rendszert úgy veszünk fel, hogy a pont koordinátái , és a pont koordinátái , akkor a görbék pontjai kielégítik az alábbi egyenletet:
- .
Más alakban:
- ,
illetve
- .
A görbék polárkoordinátás egyenlete:
Alakja
szerkesztésA görbék alakja a viszonytól függ.
- esetén ovális alakú zárt görbe
- esetén egyetlen folytonos, zárt görbe, melynek négy inflexiós pontja van.
- esetén a görbe Bernoulli-féle lemniszkáta lesz.
- esetén a diagram két független görbére esik szét.
- esetén a Cassini-görbe a két fókuszponttá fajul.
Tulajdonságai
szerkesztés- A Cassini-görbék negyedrendű síkbeli algebrai görbék.
- Két szimmetriatengelye van: az egyik a két fókuszponton átmenő egyenes, a másik a két fókuszpont távolságát megfelező, az előzőre merőleges egyenes.
- esetén két abszolút maximummal és két abszolút minimummal rendelkeznek:
- esetén a görbék négy inflexiós ponttal rendelkeznek, polárkoordinátás alakjuk:
Az inflexiós pontok mértani helye lemniszkáta, csúcspontokkal.
- A görbületi sugár polárkoordinátákkal kifejezve:
Források
szerkesztés- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963-10-53091