Chiaravalle apátság

A Chiaravalle-apátság (Abbazia di Chiaravalle vagy Santa Maria di Rovegnano) Milánótól délkeleti irányban mintegy 5 km-re található.

Chiaravalle apátság
Az apátság épülete
Ország	Olaszország
Település	Milánó
Hely	Via Sant’Arialdo
Építés éve	12. század
Bezárás	1798
Típus	apátság
Építész(ek)	Francesco Pecorari Bramante
Elhelyezkedése
Chiaravalle apátság Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 24′ 58″, k. h. 9° 14′ 13″45.416027, 9.236915
Chiaravalle apátság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chiaravalle apátság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A belső kerengő részlete

Története

A rendet megalapító Clairvaux-i Szent Bernát apát építtette 1135-ben, annak az ingoványnak a helyén, amelyet a cisztercita barátok csapoltak le. A templomot Szent Bernát apát elolaszosított nevéről keresztelték el, és 1221-ben szentelték fel. 1413-ban épült a sekrestyéje, 1517-ben pedig az a válaszfal, amely a szerzeteseknek fenntartott hátsó részt elkülönítette a világiak számára szolgáló elsőtől. 1628-ban fedett előcsarnokot kapott. Bonaparte Napóleon tábornok uralma alatt a templomot lezárták, s a kolostor nagyobb részét lerombolták. 1861-ben, a Milánó–Genova-vasútvonal építésekor a Bramante által épített nagy kolostort (Chiostro Grande) lebontották. 1926-tól kezdve az egész komplexum alapos restauráláson ment át, jórészt újjáépítették. Az 1954-ig tartó munkálatok során a barokk díszítőelemeket eltávolították és visszaállították a templom eredeti, román stílusú külsőjét. 1952-ben a ciszterciták visszakapták a kolostort Alfredo Ildefonso Schuster kardinális közbenjárásának köszönhetően. 2004-ben restaurálták a templombelsőt díszítő freskókat.

Leírása

A bejárat jelenleg egy régi erődtornyon vezet át; idáig ér a szerzetesek által lakott Foresteria, amelynek falain régi, gótikus oszlopcsarnok nyomai láthatók. A bejárat mögötti keskeny udvaron keresztül széles tér van, ennek túlsó oldalán áll maga a templom. Homlokzatának szép, gótikus portálját eltakarja az 1628-ban épült előcsarnok.

A templom latinkereszt alaprajzú. Három hosszanti hajóját nyolc-nyolc oszlop választja el egymástól, amelyeket 17. századi freskók ékesítenek. Az ötödik oszloppárnál kezdődnek a gazdagon faragott szentély székek, Carlo Garavaglia 1465-ből származó alkotásai. A kereszthajó jobb szárnyának felső részén Bernardino Luini 1523-ban készült Madonna-freskója látható. A fő- és a kereszthajó találkozása, a négyezet fölött helyezkedik el a torony, amelynek belső falait egy 15. vagy 16. századi ismeretlen festő két értékes freskója díszíti. Stílusa Giottóéra emlékeztet.

A szentély legfőbb dísze a faragott és intarziás apátszék, Gottardo Tedesco 1576-ban készült mesterműve. A cisztercita templomok építésmódjának megfelelően a szentélytől jobbra is balra is három-három kápolna található, amelyeket szintén értékes freskók és szobrok díszítenek. Az 1413-ban épült sekrestyében látható oltárlapot egy 16. századi Leonardo iskolájához tartozó művész alkotta. A jobb oldalhajó mellett húzódik az apátság 13. századból származó maradványa, egy kettős oszlopokon nyugvó, festett boltíves kerengő. Itt található az apátság 1153. július 22-i alapítására emlékeztető márványtábla is. A kicsiny, négyzetes harangtorony 1568-ból származik

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Chiaravalle apátság témájú médiaállományokat.

• Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0393327304
• Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
• Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9