A chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Chilei delfin
Két egyed a vízfelszínen
Két egyed a vízfelszínen
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Alcsalád: Lissodelphininae
Nem: Cephalorhynchus
J. E. Gray, 1846
Faj: C. eutropia
Tudományos név
Cephalorhynchus eutropia
J. E. Gray, 1846
Szinonimák
  • Cephalorhynchus albiventris
  • Cephalorhynchus obtusata
  • Delphinus eutropia J. E. Gray, 1846
  • Phocaena albiventris
  • Phocaena obtusata
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Chilei delfin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei delfin témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Elterjedése Chile hideg, sekély, part menti vizeire korlátozódik. Élőhelyei északon Valparaisótól kezdve a Horn-fokhoz közeli Navarino-szigetekig húzódnak délre. A Magellán-szorosban és a Tűzföld csatornáiban szintén megtalálható. Elterjedése folyamatosnak látszik, bár egyes területeken nagyobb számban fordul elő, mint pl. Playa Frailes és Valdivia közelében, az Araucoi-öbölben és a Chiloé-sziget környékén. Beúszik a Valdivába és más folyókba is. Néha Argentína legdélibb csücske körül is előfordul. Évszakos vándorlását nem figyelték meg. Gyakran található a fjordok, öblök, folyótorkolatok bejáratánál, de a nyílt partok mentén szintén előfordul. Arról nincs adat, hogy a parttól távoli vizekben is élne.

A faj fennmaradását a halászhálóba gabalyodás és a vadászat, halászat veszélyezteti a legjobban.

Megjelenése szerkesztés

Az egyik legkisebb cetfaj. A felnőtt egyedek mérete 1,2-1,7 méter, a testtömege 30-65 kilogramm. Kevéssé ismert faj, mindössze csontjai, egy partra vetődése, és szórványos megfigyelések készültek róla. Elterjedési területének déli határán igen könnyen összetéveszthető a pápaszemes disznódelfinnel, az északi határon pedig a Burmeister-disznódelfinnel, hátúszójuk formája alapján azonban megkülönböztethető e három faj.

Testszíne elhullás után nagyon hamar besötétedik, valószínűleg azért pontatlanok a korábbi leírások e fajról. A hátúszója a teste közepén helyezkedik el.

Életmódja szerkesztés

Tápláléka kalmárokból, polipokból, világító-(krill), vagy egyéb rákokból, halakból áll. Viselkedéséről kevés adat van, de többnyire úgy vélik, hogy tartózkodó. Ritkán ugrik. Beszámolók szerint a vízben kissé hullámzó mozgással, a fókákhoz hasonlóan úszik. Gyakran látható nagyon közel a parthoz, a hullámverésben. A délebbi elterjedésű állatok jobban félnek a csónakoktól, ezért nehéz a megközelítésük, északon megfigyeltek a csónakok mellett és az orrvízen úszó példányokat is. A csoportok nagyobbak lehetnek északon, a nyílt partok közelében, 4000 állatot is láttak már együtt, de az átlagos csoportméret 2-10 egyedből áll. Gyakran társul a táplálkozó tengeri madarak csapataihoz.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés