Christian Dietrich Grabbe (Detmold, 1801. december 11. – Detmold, 1836. szeptember 12.) német drámaíró volt.

Christian Dietrich Grabbe
Christian D Grabbe.jpg
Élete
Született 1801. december 11.
Detmold
Elhunyt 1836. szeptember 12. (34 évesen)
Detmold
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) dráma
A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Dietrich Grabbe témájú médiaállományokat.

Georg Büchner mellett Grabbe tekinthető a német dráma egyik legjelentősebb reformátorának. Shakespeare és a Sturm und Drang nagy befolyással voltak rá. Drámáira a gyakori tömegjelenetek és gyors váltások jellemzőek, ami az akkori színpadi technikát (is) legyőzhetetlen akadályok elé állította. Grabbe a klasszikus drámát lazán összefűzött jelenetek sorozatává alakította. Darabjai kiábrándult, sőt pesszimista világnézetről tanúskodnak.

Halála után egy ideig feledésbe merült. Műveit a naturalizmus és expresszionizmus írói fedezték fel újra, a nemzetiszocialisták pedig a nemzet nagy költőjét ünnepelték személyében. Antiszemita kijelentései, darabjainak egyes zsidóellenes szövegrészei (Aschenbrödel) és nemzeti témái (pl. Teutoburgi csata) kiváló lehetőséget nyújtottak a náci ideológusoknak, hogy saját céljaikra kisajátítsák Grabbe személyét, műveit. Mindenekelőtt az 1930-as években neveztek el róla számtalan utcát.

ÉleteSzerkesztés

Grabbe már gimnáziumi évei alatt próbálkozott első drámáival. A tartomány hercegasszonya által biztosított ösztöndíj tette aztán lehetővé számára, hogy 1820-tól Lipcsében, majd 1822-től Berlinben jogot tanulhasson, ahol Heinrich Heinével is megismerkedett. 1823-ban félbehagyta tanulmányait, és sikertelenül próbálkozott színészként vagy rendezőként elhelyezkedni. Visszatért Detmoldba, és 1824-ben államvizsgázott jogból. Eleinte sikertelen volt az a próbálkozása is, hogy Detmoldban találjon jogászi állást, de 1826-tól egy betegszabadságon lévő hadbíró helyettese lett - bár először fizetés nélkül - majd 1828-tól kapott fizetést is az álláshoz. 1829-ben színre vitték Don Juan und Faust című darabját, de ez maradt az egyetlen bemutató élete során. 1831-től alkoholizmusa miatt egyre inkább romlott egészségi állapota. Eljegyzésüket Henriette Meyer feloldotta, miután Grabbe inkább Louise Christiane Clostermeier kezére pályázott, aki viszont egyszer már elutasította.

1833-ban Grabbe feleségül vette Louise Christina Clostermeiert, de házasságuk boldogtalan volt. 1834-ben Grabbe lemondott hivataláról. Düsseldorfba utazott Frankfurt am Mainon keresztül, ahol összeveszett kiadójával. Düsseldorfban Karl Immermann-nal dolgozott, vele 1831-ben ismerkedett meg Immermann színházában. Grabbe depressziója és alkoholizmusa miatt azonban ez az együttműködés sem tartott sokáig. 1836-ban újra visszatért Detmoldba, de felesége benyújtotta a válást. Grabbe még abban az évben elhunyt gerincvelősorvadásban.

JelentőségeSzerkesztés

Míg Herzog Theodor von Gothland című darabja sokak szerint a német színház történetének egyik legnagyobb hatású debütalkotása, másokat megbotránkoztatott a színműből áradó totális nihilizmus. Ma inkábbb Napoleon oder die hundert Tage (Napóleon avagy a száz nap) illetve Hannibal című darabjait tekintik legjelentősebb drámáinak, mert realisztikus, összetett történelmi képet mutatnak. Scherz, Satire, Ironie und tiefere Bedeutung (Tréfa, szatíra, iriónia és mélyebb értelem) című színműve máig az egyik legkiválóbb német komédiának számít. Mivel azonban Grabbe tudván tudva semmibe vette a dramaturgia szabályait, drámáit még mindig nehéz színre vinni. Mindenekelőtt Napoleon című drámája állít nagy kihívások elé minden színpadot, szereplőinek nagy száma, változó helyszínek és a szinte filmbe illő háborús jelenetek miatt.

MűveiSzerkesztés

  • Herzog Theodor von Gothland. Tragédia, 1822. Ősbemutató Bécs 1892.
  • Scherz, Satire, Ironie und tiefere Bedeutung. Vígjáték, megírva 1822-ben, 1827-ig több korrektúra. Ősbemutató München 1907.
  • Nannette und Maria. Melodráma, 1823, Ősbemutató Kettwig 1914.
  • Marius und Sulla. Drámatöredék, 1823-1827. Ősbemutató Detmold 1936.
  • Über die Shakspearo-Manie. Színházkritikai dolgozat, 1827.
  • Don Juan und Faust. Tragédia 1828. Ősbemutató Detmold 1829.
  • Kaiser Friedrich Barbarossa. Dráma, a Hohenstaufen-ciklus első része, 1829. Ősbemutató Schwerin 1875.
  • Kaiser Heinrich VI.. Dráma, a Hohenstaufen-ciklus második része, 1829. Ősbemutató Schwerin 1875.
  • Etwas über den Briefwechsel zwischen Schiller und Goethe. Színházkritikai dolgozat, 1830.
  • Napoleon oder Die hundert Tage. Dráma, 1831. Ősbemutató Frankfurt am Main 1895.
  • Kosciuzko. Drámatöredék, 1835. Ősbemutató Gelsenkirchen 1941.
  • Aschenbrödel. Vígjáték, 1. szövegváltozat 1829, 2. szövegváltozat 1835. Ősbemutató Detmold 1937.
  • Hannibal. Tragédia, 1835. Ősbemutató München 1918.
  • Der Cid. Librettó-töredék Norbert Burgmüller egy operájához, 1835. Ősbemutató Loipfing/Isen 2002.[5]
  • Die Hermannsschlacht. Dráma, 1835-1836. Ősbemutató Detmold 1936.

ForrásokSzerkesztés

  • Roy C. Cowen: Christian Dietrich Grabbe - Dramatiker ungelöster Widersprüche. Aisthesis, Bielefeld 2001. ISBN 3895281638.
  • Ladislaus Löb: Christian Dietrich Grabbe. Metzler-Verlag, Stuttgart 1996. ISBN 3-476-10294-7.
  • Jörg Aufenanger: Das Lachen der Verzweiflung. Grabbe. Ein Leben. S.Fischer, Frankfurt am Main 2001. ISBN 3-10-000120-6.

További információkSzerkesztés