Christina Nilsson
Christina Nilsson, teljes nevén Countess de Casa Miranda Christina Nilsson (1843. augusztus 20. – 1921. november 20.) svéd szoprán, operaénekesnő. A Bel canto éneklési stílus jeles képviselője volt és a viktoriánus kor másik jeles képviselőjének, Adelina Pattinak komoly vetélytársa volt. 1869-ben lett a Svéd Királyi Zeneakadémia tagja.
| Christina Nilsson | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kristina Jonasdotter |
| Született | 1843. augusztus 20. Sjöabol, Svédország |
| Elhunyt | 1921. november 20. (78 évesen) Vaxjö, Svédország |
| Sírhely | Tegnér cemetery |
| Házastársa | Auguste Rouzaud, Angel Ramon Maria Vallejo y Miranda |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1857 – |
| Híres szerepei | Violetta, Giuseppe Verdi - Traviata |
| Műfajok | opera |
| További díjak | Royal Philharmonic Society Gold Medal (1871) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Christina Nilsson témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Christina Nilsson Kristina Jonasdotter néven látta meg a napvilágot Sjöabol faluban, Växjö közelében Småland tartományban. Szülei (Jonas Nilsson és Cajsa-Stina Månsdotter) parasztemberek voltak. Már korai éveiben megmutatkozott énekesi tehetsége.[1] Saját maga tanult meg hegedűn és furulyán játszani és a parasztoknak énekelt testvérével együtt vásárokban. Egy prominens közalkalmazott fedezte fel, mikor 14 évesen Ljungby piacán énekelt. Hamarosan ő vált a mecénásává, ami lehetővé tette a lány számára, hogy énekórákat vegyen. Két éven keresztül tanította Franz Berwald.
1860-ban koncerteket adott Stockholmban és Uppsalában. Négy évnyi párizsi tanulás után 1864-ben debütált az operában Violetta szerepében, Giuseppe Verdi Traviatájában a párizsi Théâtre Lyrique operaházban.[1] Ezen sikere után Londonban, Szentpéterváron, New Yorkban és Bécsben is szerepelt. 1883. október 22-én fellépett a New York-i Metropolitan Operában, ahol Charles-François Gounod Faustjában szerepelt.
Christina Nilsson a Westminsteri apátságban kelt egybe Auguste Rouzaud francia bankárral, aki nem sokkal ezután elhunyt 1882-ben. 1887-ben hozzáment Angel Ramon Maria Vallejo y Miranda, Count de Casa Miranda-hoz, aki 1902-ben hunyt el.
Források szerkesztés
- ↑ a b Emens, Helen Byington. Women as Vocalists, The World's Progress as Wrought by Men and Women in Art, Literature, Education, Philanthropy, Reform, Inventions, Business and Professional Life. Springfield, Massachusetts: King-Riehardson Publishing Co., 476-478. o. (1896)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Christina Nilsson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
