Wikipédia

Cikkjelölt:Itamar (izraeli település)

 Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben.
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. június 14., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz.
Ez a szócikk láthatóan fordítás eredménye (valószínűleg gépi fordítás). Segíts te is átnézni, hogy ne maradjanak benne magyartalan megfogalmazások, hibás linkek és téves hivatkozások. Ha ezeket kijavítottad, bátran távolítsd el a sablont.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Itamar
אִיתָמָר‎
Héber neve: אִיתָמָר‎
Közigazgatás
Ország Izrael
Alapítás éve1984
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése

Itamar (héberül: אִיתָמָר) izraeli település a ciszjordániai szamáriai hegyekben, öt kilométerre délkeletre a palesztin Nablus várostól. A település Awarta,[1] Beit Furik,[2] Yanun, Aqraba és Rujeib palesztin falvaktól elkobzott földeken épült.[3] A túlnyomórészt ortodox zsidó közösség részben[4] a Shomron Regionális Tanács önkormányzati joghatósága alá tartozik.[5] Az Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet között 1993-ban megkötött Oslói Megállapodások értelmében Itamart „C” övezetnek jelölték ki, ideiglenes izraeli polgári és biztonsági ellenőrzés alatt, egy átmeneti időszak előtt, amely után a „C” övezetet vissza kellett adni a palesztinoknak. 2021-ben 1 354 lakosa volt.

A közvélemény szerint illegálisak a Ciszjordániában lévő izraeli telepeket a nemzetközi jog szerint, de az izraeli kormány vitatja ezt.[6] A településnek több helyőrsége is van, és összesen körülbelül 7000 dunamnyi területet fed le.[7]

Itamar lakói több halálos támadás célpontjai voltak palesztin fegyveresek részéről, ezek közül a legjelentősebb a Fogel család 2011-es lemészárlása, amelyet a közeli Awarta falu lakói végeztek.[8] A HRW számos erőszakos cselekményről számol be Itamar telepesei és helyőrsége által a helyi palesztinok ellen.[9]

Történelem szerkesztés

Az ARIJ szerint az Itamar olyan földterületen jött létre, amelyet Izrael több közeli palesztin falutól elkobzott.

A települést 1984-ben alapította néhány család a jeruzsálemi Machon Meir Yeshivából Gush Emunim telepes szervezetének segítségével.[10] Eredeti neve Tel Chaim, Chaim Landau emlékére, később Ithamarról, Áron bibliai szereplő legfiatalabb fiáról nevezték el (2Mózes 28:1). A hagyomány szerint Ithamar temetkezési helye a közeli Awarta palesztin faluban van.[11] A város polgármestere azzal érvel, hogy a föld átvételének okirati jogcíme a bibliai írásokon alapul.[12] A Yanunban élő palesztinok szerint[13] az al-Aksza intifáda előtt a helyi falusiak és Itamar, a legközelebbi törvényes település között jó alapokon álltak a kapcsolatok. A 13 izraeli arab meggyilkolása után Jeruzsálemben a helyzet gyorsan romlott, és 3 év alatt a palesztin fegyveresek megöltek mintegy 11 itamar telepest. Itamarban ezekkel a gyilkosságokkal a helyi palesztin falusiakat vádolták, akik Alon Zimmerman kaliforniai emigráns szerint helyi támogatást nyújtottak a fegyvereseknek.[14] Az egész Yanun falut, bár soha nem állították kapcsolatban erőszakkal vagy támadásokkal[13], magát annyira zaklatták a helyi itamar hegytetőn élő telepesek, hogy teljes lakossága menekülésre kényszerült, és Awartában keresett menedéket. Joel Greenberg szerint ez "az első olyan eset, amiben a zsidó telepesek zaklatása egy egész palesztin közösséget kiürített".[15] A felkelés idején Itamar az izraeliek között az egyik kemény mag település hírében állt. Egy látogató akkoriban megjegyezte, hogy a közelmúltbeli lakosok közül sokan a volt szovjet birodalomból és Argentínából érkezett bevándorlók, akik rosszul beszéltek héberül, lakókocsikban laktak, és úgy tűnik, alig tudták, hol vannak, és miért tiltakozhat valaki az ottani jelenlétük ellen.[16]

Az itamari település területi viszály tárgya. A település határai délkelet felé húzódnak, és a tényleges építési terület 14-szeresét foglalják el, oly módon, hogy teljesen elzárják a 9000 lakosú Beit Furiq palesztin falu fejlődésének lehetőségét.[17] A Peace Now 2006-os elemzése a következő belemzést publikálta az itamari helyzetről. A település területe több mint 4780 m2 ebből 2094 m2 vagy 43,80%-a volt magánterület. A zsidók tulajdonában lévő földterület 0,002 vagy 0,05% volt. Egy ellenőrző jelentés kifejtette, hogy az izraeli polgári közigazgatás által közölt adatokban "nincs szó arról, hogy a magánterület palesztin vagy zsidó magántulajdonban van-e... Mindazonáltal nagyon valószínű, hogy a legtöbb földterület, amely itt magánterületként van megjelölve (ha nem az egész), palesztin magántulajdonban lévő föld."[18] Itamar települése, a helyőrségeket nem számítva, az 1995-ös 300 fő alatti lélekszámról 2008-ra 785-re nőtt, és 2009-ben elérte az 1000 főt,[5] túlnyomórészt ortodox zsidó telepesekkel.[19] A helyiek azt állítják, hogy az alacsony ingatlanárak is hozzájárulnak a vonzalomhoz, egy három hálószobás Itamari ház ára körülbelül 34,820,000 forint, míg Jeruzsálemben nagyjából 174,133,125 forint.[20] Leah Zak lakos szerint a Fogel család mészárlását követően a közösség nagy része elkezdett Itamar fejlesztésén dolgozni[21] ennek köszönhetően több szociális projekt is a Fogel család tagjairól kapta nevét.[21] A támadást követő évben 21 család költözött Itamarba.[22]

Földrajz szerkesztés

 
Samariai dombok, 2011

Itamar az izraeli ciszjordániai gáttól keletre található, 28 kilométerre a zöld vonaltól a "Gav Hahar" (a hegy púpja) néven ismert régióban. Települési határai délkeleti átlóban húzódnak egy körülbelül 7000 dunamnyi területen, beleértve több előőrsöt is, amelyek közül a legtávolabbi körülbelül nyolc kilométerre van Itamartól. A B'tselem izraeli emberi jogi szervezet jelentése szerint Itamar és előőrsei részben körülvették a kis palesztin falut, Yanunt,[9] és blokkolják Beit Furik palesztin város fejlődését.[7]

Az 1990-es években Itamar elfoglalta a környező dombokat, és létrehozta a The Point helyőrséget 1996-ban, a Hill 836, Hill 851 és Giv'ot Olam helyőrséget 1998-ban, a Hill 777 és Hill 782 helyőrséget 1999-ben, valamint 2002-ben az Itamar North helyőrséget.[23] Ezen helyőrségek közül ötöt Ehud Barak volt miniszterelnök hagyott jóvá 2000-ben.[24] Akkoriban a település összterülete mintegy 6000 dunam volt.[25] Itamar mellett három másik település is található a Harey Kadem-hegységben: Yitzhar, Har Bracha és Elon Moreh.[5]

Gazdaság szerkesztés

Itamar azon települések közé tartozott, amelyeket 2009 decemberében „nemzeti kiemelt övezetté” jelöltek, és a szokásos települési támogatásokon felül fejenként átlagosan évi 1000 sékel támogatásra jogosult.[26]

A településen több vállalkozás is működik, a lakosok közül többen termesztenek növényeket, illetve tenyésztenek juhot és kecskét; a nagyobb gazdaságok többféle termékeket állítanak elő, például sajtot és olívaolajat.[27] A helyi lakosok szerint Izrael belföldön értékesített biotojásának 80%-át Itamar csirkefarmán állítják elő.[28] Egyéb vállalkozások közé tartozik egy joghurt- és sajtgyár; egy kis parfümgyár; ólomüveg műhely; és egy melegház a zöldségek számára. Az Itamar a tanulásban akadályozottak és a mozgássérültek számára is kínál programokat.[29]

Oktatás szerkesztés

 
Avichai Rontzki alapította a Hesder yeshivát

Itamar oktatási rendszere magában foglalja az óvodákat, a fiúk és lányok általános iskoláit, valamint számos középfokú oktatási és felsőoktatási intézményt, amelyek vonzzák az izraeli diákokat más regionális településekről, például Jichárról.[30] Köztük egy Talmud Tóra iskola fiúknak, a Be'er Miriam Talmud Tóra lányoknak, a Hitzim yeshiva fiúgimnázium, amelynek társalapítója Moshe Goldsmith rabbi, és az Itamar Hesder jesiva, amelyet Avichai Ronsky dandártábornok rabbi, 2006 és 2010 között az IDF főrabbija alapított.[31]

2012 márciusában három gyerek és egy tanár halt meg a franciaországi Toulouse-ban, az Otzar Hatorah iskolában történt lövöldözésben.[32] Három hónappal később Tamar Fogel, a Fogel családi mészárlás túlélője és a Bnei Akiva fiatalok csoportja Franciaországba látogatott, hogy "segítsen megerősíteni a helyi zsidó közösségeket".[33] Yigal Klein, a Bnei Akiva tanácsadóinak igazgatója a következőket mondta: "A franciaországi zsidó delegáció sok tagja úgy gondolta, hogy megerősíti Itamar fiatalságát látogatásuk során, de ennek az ellenkezője igaz. Az itamari delegáció hitet és lelki erőt mutatott be, ami sokakat meglepett azok a felnőtteknek és fiatalok közül, akikkel találkoztak."[33]

izraeli-palesztin konfliktus szerkesztés

Itamart és lakóit korábban többször is célba vették palesztin terroristák, három ilyen incidens 2002 májusa és júliusa között, egy negyedik 2004 augusztusában és egy 2011-ben történt, amelyek több mint egy tucat ember halálát okozták[34][35][36], míg az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordinációs Hivatala (UNOCHA), emberi jogi szervezetek és a média számos erőszakos cselekményről számol be Itamar telepesek részéről a helyi palesztinok ellen. B'Tselem szerint "az ezekről a telepekről érkező telepesek erőszakot alkalmaztak a helyi palesztinokkal szemben; az izraeli hatóságok vétkesek voltak a törvény betartatása során az elkövetőkkel szemben".[7] Az Itamar egyik alapítója, Avichai Ronski dandártábornok a fogeli mészárlást követően a palesztin falvak kollektív megbüntetését szorgalmazta, ha valamelyik lakosról kiderül, hogy felelős egy zsidó meggyilkolásáért.

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ ‘Awarta Village Profile, ARIJ, p. 15
  2. ↑ Beit Furik Town Profile, ARIJ, p. 16
  3. ↑ Rujeib village profile, ARIJ, p. 14
  4. ↑ Chaim Levinson, 'Israeli 'hilltop youth' accuse their former hero of stealing settlers' land,’ at Haaretz, 31 January 2013.
  5. ↑ a b c Settlements list. Peace Now. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 29.)
  6. ↑ The Geneva Convention. BBC News, 2009. december 10. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
  7. ↑ a b c Land Grab. Israel's Settlement Policy in the West Bank. B'tselem, 2002. május 1. (Hozzáférés: 2011. március 28.)
  8. ↑ Cohen. „Itamar settlement has been a prime target for terror”, Haaretz, 2011. március 13. (Hozzáférés: 2011. március 15.) 
  9. ↑ a b Separate and Unequal: Israel's Discriminatory Treatment of Palestinians in the Occupied Palestinian Territories. Human Rights Watch, 2010. december 1. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
  10. ↑ Amana:"Itamar". [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  11. ↑ "Itamar" Archiválva 2011. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben..
  12. ↑ Isabel Kershner, ‘Neighbors’ Blood Binds Settlers to West Bank,’ at New York Times, 15 March 2011:
  13. ↑ a b Haaretz staff, 'Settlers attack Palestinian olive-pickers in West Bank,' at Haaretz 19 October 2002
  14. ↑ Vikram Sura,'No olive branch for Yanun?
  15. ↑ Joel Greenberg ‘Israeli Settlers' Zeal Forces Palestinians To Flee Their Town,’ New York Times, 21 October 2002.
  16. ↑ Matt Rees, Cain's Field: Faith, Fratricide, and Fear in the Middle East, Simon & Schuster 2004, p.247.
  17. ↑ Yehezkel Lein, Eyal Weizman, Terra Rubata: La politica israeliana di insediamento in Cisgiordania, B'Tselem (n.d.) pp.96-7:'I confini municipali dell’insediamento di Itamar si estendono su una diagonale in direzione sud-est per un’area di circa 7000 dunam, quattordici volte l’attuale area di costruzione, che include anche un certo numero di nuovi avamposti.
  18. ↑ Construction of Settlements upon Private Land – Official Data. Peace Now, 2007. március 14. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 23.) „In the data provided by the Civil Administration "there is no mention of whether the private land is owned by Palestinians or by Jews... Nevertheless, it is highly probable that most of the land that is marked here as private land (if not all of it) is owned Palestinian land".”
  19. ↑ Haetzni. „'We are the Emissaries of the People of Israel, Except the People of Israel don't ralize it'”, Maariv, shechem.org, 1998. augusztus 7.. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. április 12.) 
  20. ↑ Nick Meo, 'The wave of radical Israeli settlers digging in for the long haul in the West Bank,' at The Daily Telegraph, 22 December 2012.
  21. ↑ a b Savir. „Itamar, a Year Later - "We Will Prevail"”, The Jewish Press, 2012. május 30. (Hozzáférés: 2013. június 10.) 
  22. ↑ Novick. „Family moving into Fogel home in Itamar”, Ynetnews, 2012. június 25. (Hozzáférés: 2013. június 10.) 
  23. ↑ Settlement Outposts. Foundation for Middle East Peace. [2012. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 30.)
  24. ↑ Shragai: The Outposts / Hill 777 residents face being forced out a second time. Haaretz, 2006. június 16. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
  25. ↑ Shragai: Can the law of the country even be called a law?. Haaretz, 2006. június 9. (Hozzáférés: 2011. március 30.)
  26. ↑ Ravid: PM's plan would put some settlements on map of national priority communities. Haaretz, 2009. december 10. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
  27. ↑ ITAMAR- Gem of the Hills, 2001. február 23. [2001. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  28. ↑ O’Sullivan. „The Other Side of Itamar”, The Media Line, 2012. január 24.. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. február 20.) „Itamar's chicken farm produces about 80% of all the organic eggs sold in Israel, residents boast.” 
  29. ↑ Mark, Jonathan.
  30. ↑ Moriel Ram and Mark Levine, 'The Village against the Settlement:Tweo decades of Conflict in the Nablus Region,’ in Mark LeVine, Gershon Shafir (eds.) Struggle and Survival in Palestine/Israel, University of California Press, 2012 pp.318-336 p.321
  31. ↑ „Ronsky's contribution”, The Jerusalem Post, 2010. május 24. (Hozzáférés: 2011. április 6.) 
  32. ↑ Chrisafis. „Toulouse shooting: four killed outside Jewish school”, The Guardian, 2012. március 19. (Hozzáférés: 2013. június 11.) 
  33. ↑ a b Ben Gedalyahu. „Tamar Fogel Visits Pollard, Inspires French Jews”, The Jewish Press, 2011. június 29.. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. június 8.) 
  34. ↑ Lela Gilbert , Saturday People, Sunday People: Israel through the Eyes of a Christian Sojourner, Encounter Books 2013 p.89.
  35. ↑ Cohen. „Itamar settlement has been a prime target for terror”, Haaretz, 2011. március 13. (Hozzáférés: 2011. március 15.) 
  36. ↑ Cohen. „Itamar settlement has been a prime target for terror”, Haaretz, 2011. március 13. (Hozzáférés: 2011. március 15.) 
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált <ref> címkének nincs név attribútuma.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Itamar (Israeli settlement) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cikkjelölt:Itamar_(izraeli_település)&oldid=26969880”