Cikkjelölt:Karangasem Királyság

A Karangasem Királyság (Kerajaan Karangasem) egy hindu királyság, amely 1600-ban jött létre Bali oldalán. Fénykorában ennek a királyságnak hatalmas területe volt egészen Lombok szigetéig. Miután 1894-ben elveszítette a Hollandia háborút, Karangasem a Hollandia kormány irányítása alá került. Az Indonéz Köztársaság függetlenné válása után Karangasem a Bali tartományi kormánya alatt Karangasem II.

Karangasem Királyság a csúcson.

Hivatalos zászló

Nevének eredete

A Karangasem név valójában a „Karang Semadi” szóból származik. A „Karangasem” név eredetét tartalmazó különféle feljegyzések a Geria Mandara, Munggu, Badung településen található Sading C feliratban találhatók. Kiderült továbbá, hogy az Amlapurától északkeletre fekvő Lempuyang-hegyet eredetileg Adri Karangnak, azaz Korall-hegynek hívták.

A felirat azt mondja, hogy 1072 Sakában, a félig fényes hold 12. napján, Wuku Julungwangi Cetra hónapjában Bathara Guru megparancsolta egyik fiának, Sri Maharaja Jayasaktinak vagy Hyang Agnijayának, hogy jöjjön le. Balira. A feliratban idézett feladat a következőképpen hangzik: ""...gumawyeana Dharma rikang Adri Karang maka kerahayuan ing Jagat Bangsul..." ", ami azt jelenti: "Eljönni Adri Karangba, hogy egy templomot (Dharma) építsünk, amely belső teret biztosít. és az Istenek szigetének külső biztonsága”.

Hyang Agnijaya állítólag találkozott testvéreivel, nevezetesen Sambhuval, Brahma-val, Indrával és Visnuval Adri Karangban (Amlapura városától északkeletre fekvő Lempuyang-hegy). A Lempuyang-hegyet Bathara Guru választotta az emberiség üdvössége iránti szeretetének terjesztésére.

A templom létezésének történetének kutatása során a Lempuyang szóhoz kapcsolódik a lámpa, azaz kiválasztott, és a Hyang, azaz Isten (Bathara Guru, Hyang Parameswara). Hyang Agnijaya Adri Karangban tette a Lempuyang Luhur templomot meditációs hellyé ("Karang Semadi"). A Karang Semadi név fokozatosan Karangasem névre változott.

Történelem

A Karangasem Királyság megalapítása

A Sablon:16. század–Sablon:17. század században Karangasem a Gelgel királyság uralma alatt állt, I. Dewa Karangamla királyával, aki Selagumiban (Balepunduk) élt. I Dewa Karangamla feleségül vette I Gusti Arya Batanjeruk özvegyét, a királyi kormányzót, aki egy lázadást vezetett és meghalt az alvilágban. a Karangasem Királyság megalapítása, amely a Batanjeruk-dinasztia kezében volt.

Buleeng és Lombok, valamint Karangasem meghódítása a hollandok által

I. Guszti Anglurah Ketut Karangasem király halála után a Karangasem Királyság kormányát I Gusti Gede Karangasem (Dewata Tohpatiban) vezette 1801 és 1806 között. Ekkor a Karangasem Királyság területe egyre nagyobb volt, hatalmát kiterjesztve hatalmára. Buleleng és Jembrana. Halála után I Gusti Gede Ngurah Karangasemet fia, I Gusti Lanang Peguyangan, más néven I Gusti Gede Lanang Karangasem követte. A Buleleng Királyság győzelme a Karangasem Királyság hatalma ellen Karangasem királya, I Gusti Lanang Peguyangan félrevonult, és ekkor a Karangasem Királyságot ismét Buleleng királya, I Dewa Pahang irányította. Végül I Gusti Lanang Peguyangan visszanyerte a hatalmat. Az I Gusti Bagus Karang nevű királyi vazallus 1827-es lázadása megdöntötte I Gusti Lanang Peguyangant, így Lombokra menekült, és a Karangasem Királyság trónja I Gusti Bagus Karang kezében maradt.

Amikor I Gusti Bagus Karang meghalt Lombok támadása közben, ezzel egy időben Buleleng királya, I Gusti Ngurah Made Karangasem sikerült meghódítania Karangasemet, és vejét, I Gusti Gede Cotongot nevezte ki Karangasem királyává. Miután I Gusti Gede Cotongot hatalmi harc miatt megölték, a Karangasem trónt Buleleng királyának unokatestvére, I Gusti Ngurah Gede Karangasem vette át. A Karangasem Királyság balinéz nemesi csoportjai elkezdték ellenőrizni Lombok szigetének nyugati részét. Egyikük, a Bali-Mataram csoport minden más balinéz csoportnál többet tudott irányítani, sőt 1839-ben az egész szigetet irányította. Sejak saat itu kebudayaan istana Bali juga turut berkembang di Lombok . Azóta Lombokon is kialakult a balinéz palotakultúra, különösen Karangasemben.

1891. augusztus 25-én Bali-Mataram uralkodójának fiát, Anak Agung Ketut Karangasemet küldték 8000 katonával együtt, hogy leverjék a lázadást Prayában, amely a Selaparang Királyság része volt. 1891. szeptember 8-án egy második hadsereget küldtek egy másik fia, Anak Agung Made Karangasem vezetése alatt, 3000 fős haderővel, mint kiegészítő csapatokat. Mivel a királyi hadsereg úgy tűnt, nehezen bánik a Ebben a helyzetben Karangasem vazallus uralkodója, Anak Agung Gede Jelantik ismét segítséget kért, hogy 1200 elit csapatot küldjön a lázadás leverésére. A háború sokáig, 1891-től 1894-ig tartott, és a Bali-Mataram hadsereg A fegyvereiben kifinomultabb, két modern hadihajóval, Sri Mataram-mal és Sri Cakrával felszerelve sikerült elfoglalnia a lázadó falvakat és körülvenni a várost. a Sasak ellenállás utolsó bástyája.

1894. november 8-án a hollandok szisztematikusan ágyúkat lőttek a balinéz állásokra Cakranegarában, elpusztítva a palotát és megöltek körülbelül 2000 balinéz, miközben ők maguk 166 embert veszítettek. 1894. november végére a hollandoknak sikerült legyőzniük az összes balinéz ellenállást, és balinézek ezreit öltek meg, adták fel magukat, vagy végezték el a puputan rituálét. Lombok és Karangasem később a Holland Kelet-India, a kormányt pedig Baliról irányították. Gusti Gede Jelantikot 1894-ben nevezték ki a hollandok kormányzónak, és 1908-ig uralkodott.

Gyarmati időszak

Holland megszállás korszaka

Hollandia belépése után a kormányzati bürokráciára is hatással volt. 1906-ban Baliban háromféle kormány létezett, nevezetesen:

• A „Rechtstreeks bestuurd gebied” (közvetlen szabály) Buleleng, Jembrana és Lombok területére terjed ki.
• A Zelfbestuurend landschappen (önkormányzat) a Badung, Tabanan, Klungkung és Bangli.
• "Stedehouder" (a holland kormány képviselője) Gianyar és Karangasem.

Így a Karangasem Királyságban az egymást követő Stedehouderek (uralkodók) I Gusti Gede Jelantik voltak 1894-1908-ban, és a „Stedehouder I Gusti Bagus Jelantik”, aki az Anak Agung Agung Ang címet viselte.