Wikipédia

Cikkjelölt:Kiss Tímea

 Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben.
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. május 4., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz.
Kiss Tímea geográfus portré

Korai évek szerkesztés

Kiss Tímea (geográfus, geomorfológus) meghatározó korai éveit Mindszenten töltötte. Itt az ártér és a Tisza közelsége felébresztette kíváncsiságát a természet iránt: növénygyűjteménye több száz példányt számlált, és megismerte a Tisza árvizeit és az árvízvédelmet.

Középiskolai tanulmányait a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte (1985-1989). Tanulmányai elismeréseként megkapta a Bodnár Bertalan díjat. Az itt választott fakultációkon (biológia és földrajz) kiváló felkészítést és motivációt kapott tanáraitól (Faragóné Szénásy Emese, Rosztóczy Ernő),  amelyek elvezették az egyetem felé.

Egyetemi tanulmányok szerkesztés

Egyetemi tanulmányait (1989-1994) a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, ahol biológia-földrajz szakos tanári diplomát szerzett. Ekkor ismerkedett meg a geomorfológiával Prof. Borsy Zoltán és Prof. Szabó József óráin. Pollenanalízis rejtelmeibe Dr. Patakné Félegyházi Enikő vezette be, akinek irányítása alatt írta meg szakdolgozatát: a gávavencsellői Malom-ér üledékeit vizsgálta pollenanalitikai módszerrel, amely alapján rekonstruálta a terület felszínfejlődését. Meghatározó volt életében, hogy negyedévesen a Newcastle upon Tyne-i Egyetemen töltött 10 hetet, hogy pollenanalitikai tudását mélyítse. Ezt követően ötödévesen Dr. John Chapman régészprofesszorral egy hónapos régészeti terepi munkában vett részt a Zemplénben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1998-ban angol-magyar szakfordító (földrajz) diplomát szerzett.

PhD képzés szerkesztés

Prof. Szabó József meghívására 1995-ben elkezdte a PhD képzést a Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témája a Dél-Nyírség holocén fejlődéstörténetének feltárása volt. Magyarországon először végzett bucka-morfometriai méréseket, amelyek segítségével kijelölhetők voltak azok a helyek, ahol egykor vízfolyások szelték át a területet, illetve olyan helyek, ahol intenzív emberi hatás miatt a buckák intenzíven alacsonyodtak az elmúlt néhány ezer évben[1]. A PhD tanulmányok során egy félévet töltött a dán Roskilde University-n, ahol tovább mélyítette pollenanalitikai tudását. A PhD fokozatot 2001-ben szerezte meg, disszertációjának címe: „Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében dél-nyírségi vizsgálatok alapján.”

Munkahelyek szerkesztés

Egy tanévet (1994-1995) tanított a nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskolában, mint biológia-földrajz tanár. Ez az egy év kiváló alkalom volt arra, hogy megismerje a középiskolai tanári munkát, illetve gyakorlatot szerzett a tanításban.

A Szegedi Tudományegyetemen 1998-ban kezdett dolgozni a Természeti Földrajzi Tanszéken mint tanársegéd, majd 2002-től mint adjunktus, majd 2006-tól mint egyetemi docens. Akadémiai doktori fokozatát (DSc) 2015-ben szerezte, majd 2016-ban habilitált. Csaknem pályafutása kezdetétől (2001-2023) az SZTE Természeti Földrajzi (később TFGT majd GTKT) Tanszék ERASMUS koordinátora volt. Több konferencia szervezése is a nevéhez köthető (pl. Carpatho-Balkan-Dinaric Conference on Geomorphology, Magyar Földrajzi Konferencia, Geomorfológiai Műhelymunka sorozat).

Egyetemi munkáját 2024 januárjában adta fel. Azóta független kutatóként vállal kisebb megbízásokat.

Oktatói, szervezői munka a Szegedi Egyetemen szerkesztés

Kezdeményezésére indult el az SZTE-n a Geography MSc képzés, illesztve részt vett az Angol-magyar természettudományos szakfordítói képzés kidolgozásában. Kidolgozta az „Environmental Risk and Hazard Management MSc” képzést, amely azonban nem indulhatott el.

Több kurzust is kidolgozott karrierje során. Ezek közül kiemelendő a Geomorfológia (Felszínalaktan), a Természetföldrajzi vizsgálati módszerek, a Környezeti rendszerek és Vízrajzi tervezés (nagy részük angolul is). A hallgatóknak ezek meghatározó pozitív élmények voltak. Például a Geomorfológiai kurzusról 2022/23 II. félévében ezt írták az OMHV rendszerben:

„Nagyon élveztem a kurzus minden egyes előadását a félévben. Nagyon hasznosnak ítélem ezt a kurzust, mert szerintem nagyon jól összekapcsolta és tovább vitte a már korábban például talajtanon és hidrogeográfián tanultakat. Amit még kiemelnék, hogy milyen jól volt felépítve a félév menete. Érthetően és logikusan témakörökre bontva haladtunk, és emellett a rengeteg valóságból vett példa, történet és fotó segítségével mindig teljesen érthetővé vált, hogy egy-egy forma hol, hogyan és miért alakulhatott ki. A sok rajz, magyarázat és részletes órai ppt révén kiváló jegyzeteket készíthettünk, a kurzus anyaga így, órai részvétellel elsajátítható lett.”

„Érdekes és szemléletes volt a kurzus. Sok hasznos dolgot tanulhattam meg, amit a későbbiekben profitálni tudok majd.”

„A kurzus nagyon jó hangulatban telt. A tanárnő történetei és tapasztalatai kifejezetten színessé tették az órákat.”

„Az órák során számos felvételt láthattunk a geomorfológiai eseményekről. Jó hangulatban teltek az órák.”

„Szerettem bejárni az órákra. Izgalmasak voltak és mindig tanultunk valami újat.”

„Hasznos, minőségi oktatás, remek lehetőségek plusszpontok szerzésére.”

Pályafutása alatt több mint 120 BSc és ugyanennyi MSc hallgató témavezetője volt. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra, ezért hallgatói rendszeresen sikeresen szerepeltek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, ahol 28 hallgatója szerzett helyezést.

A legkiválóbb hallgatókat ösztönözte a tudományos munkára, így vezetése alatt 16 PhD hallgató végzett kutatómunkát, így megalakulhatott a mások által „Szegedi Fluviális Iskola”-nak nevezett kutatócsoport. Az első kutatások a Maros jelenkori mederformálásával (Sipos György 2006, Balogh Márton 2021) és ártéri folyamatainak vizsgálatával foglalkoztak (Oroszi Viktor György 2009). Majd vizsgálatokat kiterjesztették a Tisza (Illésné Sándor Andrea 2012, Nagy Judit 2020, Amissah Gabriel J. 2020, Fehérváry István 2023), a Hernád (Blanka Viktória 2010), és a Dráva (Andrási Gábor 2016) utóbbi évszázadokban történt morfológiai változásainak vizsgálatára. Ezen kutatási irányok mellett megjelent a különböző tájak pleisztocén-holocén fejlődéstörténetének feltárása (Sümeghy Borbála Alice 2014, Hernesz Péter 2015, Györgyövics Katalin 2019) és az emberi tevékenység tájformálásának vizsgálata (Benyhe Balázs 2013) is a kutatócsoport palettáján. A legutóbbi kutatások a Tisza vízrendszerében [Ahmed Mohsen Abdelsadek Metwaly (50%) 2024, Balla Alexia (50%) tervezett fokozatszerzés: 2025] és a talajban lévő mikroműanyag szennyezés vizsgálatával foglalkoztak [Ibrahim Saadu (50%) 2024].

Kutatói munka szerkesztés

Kutatásai elsősorban a geomorfológia tudományterületéhez tartoznak, de végzett környezetföldrajzi vizsgálatokat is (pl. Szeged első fakataszterének elkészítése, szegedi fák évgyűrűiben nehézfémek vizsgálata[2], dendro-geomorfológiai vizsgálatok). Fontosnak tartja, hogy minden kutatási témába bevonjon hallgatókat és doktoranduszokat.

Legfőbb kutatási iránya a folyóvizek felszínformálása, amely keretében vizsgálták a Tisza[3], a Maros[4], a Hernád[5][6] és a Dráva[7] mederalakulását, a kanyarulatok, zátonyok és szigetek átalakulását, illetve a meder változásainak hatását az árvízveszélyre. A Tisza[8] és a Maros mentén vizsgálták az aktív ártér-feltöltődést[9], a növényzet hatását az áramlási viszonyokra (különös tekintettel az invazív gyalogakác terjedésére)[10][11].  Kiemelt kérdés a kutatásokban, hogy a különböző mérnöki munkák hogyan befolyásolták az árvizek magasságát és az árvízveszélyt[12][13]. Ezen eredmények új szemléletű értékeléséből született Akadémiai Doktori disszertációja „Fluviális folyamatok antropogén hatásra megváltozó dinamikája: egyensúly  és érzékenység vizsgálata folyóvizi környezet"-ben címmel.

Az utóbbi évezredek felszínformálása is kutatási területhez tartozik, így tanulmányozták a Maros hordalékkúp[14] és az Alsó-Tisza ártéri szintjeinek felszínfejlődését[15], a Nyírség[16], Belső-Somogy[17] és a Kiskunság homokformáit[18] és a homokmozgás időszakait. Cseh kutatócsoport tagjaként vizsgálta például az Ohre[19] és a Ploucnice[20] folyók ártérfejlődését és szennyeződési mintázatát.

Legutóbbi kutatásuk a folyókban lebegtetve szállítódó természetes hordalék és a mikroműanyagok tér- és időbeli dinamizmusát tárja fel. A mikroműanyagos kutatás során az is nagy hangsúlyt kap, hogy a lerakódó hordalék mikroműanyag szennyezettségét hogyan befolyásolják a morfológiai és hidrológiai körülmények[21][22]. A világon egyedülálló méréssorozatban azt vizsgálták, hogy mi a kapcsolat a lebegtetett hordalék és a mikroműanyag koncentráció között, mindezt két éven keresztül mérték 5 naponta ismételt mérésekkel, űrfelvételekkel kiegészítve[23][24]. Mivel az árvizek az árterekre is kijuttathatják a mikroműanyag szennyezőket, ezért a különböző ártéri formák szennyezettségét is vizsgálták[25]. A mikroműanyagokon kívül a Tiszán[26] és a Kárpátok folyóiban[27] történő makroműanyag szennyezést is vizsgálta a kutatócsoport.

Publikációs tevékenysége kiemelkedő, megtekinthető az mtmt.hu vagy a Google Scholar oldalakon.

Pályázatok vezetése szerkesztés

2002 és 2024 között öt OTKA pályázatot vezetett (134306, 11919, 100761, 83455, 62200, 37414), de volt konzorciumi társ-témavezetője az ESA (AO/1-8375/15/NL/CBi) projektnek is. Pályafutása kezdetén vezetett Mecenatúra, több KAC és MÖB pályázatokat is.

Meghatározó szerepet (Committee Member) töltött be a COST Action által finanszírozott pályázatokban: CONVERGES (CA16208): Knowledge conversion for enhancing management of European riparian ecosystems and services; és PRIORITY (CA20101): Plastics Monitoring Detection Remediation Recovery.

A szakmai tanácsadója volt a cseh ENVIMOD (CZ.1.07/2.2.00/28.0205) projektnek, és az NSF IGERT által finanszírozott Watershed Science and Policy projektnek (Carbondale University, IL, USA).

Tudományos, szakmai és közéleti tevékenység szerkesztés

2008 óta aktívan részt vesz az MTA X. Osztályának munkájában (Természetföldrajzi Tudományos Bizottság, Geomorfológiai Albizottság). 2020 és 2024 között a Journal of Environmental Geography főszerkesztője. Rendszeresen kérik fel különböző szakmai folyóiratok cikkek bírálatára (pl. Quaternary International, Catena, Geomorphology, Hydrology, Water, Science of the Total Environment).

Rendszeresen végzi hazai pályázati anyagok bírálatát (MAB, MTA. NKFI), illetve lengyel (NCN), szlovén (ARIS) és holland (NWO) pályázatok értékelését.

Szakmai elismerések szerkesztés

2019                     OTDT Mestertanár Aranyérem

2017                     Bolyai Plakett

2013-16                Bolyai János kutatási Ösztöndíj

2015                     TTIK Tudományos díj

2013                      Aranykréta díj

2000                     Állami Eötvös Ösztöndíj

  1. ↑ „Kiss T., Sipos Gy., Kovács F., Human impact on fixed sand dunes revealed by morphometric analysis. EARTH SURFACE PROCESSES AND LANDFORMS (0197-9337 1096-9837): 34 5 pp 700-711 (2009)”. DOI:10.1002/esp.1767.  
  2. ↑ „Kiss T., Fekete I., Tápai I., Environmental Status of a City Based on Heavy Metal Content of the Tree-Rings of Urban Trees: Case Study at Szeged, Hungary. JOURNAL OF ENVIRONMENTAL GEOGRAPHY (2060-3274 2060-467X): 12 1-2 pp 13-22 (2019)”. DOI:10.2478/jengeo-2019-0002.  
  3. ↑ „Kiss T., Fiala K., Sipos Gy., Alterations of channel parameters in response to river regulation works since 1840 on the Lower Tisza River (Hungary). GEOMORPHOLOGY (0169-555X 1872-695X): 98 1-2 pp 96-110 (2008)”. DOI:10.1016/j.geomorph.2007.02.027.  
  4. ↑ „Kiss T., Sipos Gy., Braid-scale geometry changes in a sand-bedded river: Significance of low stages. GEOMORPHOLOGY (0169-555X 1872-695X): 84 3-4 pp 209-221 (2007)”. DOI:10.1016/j.geomorph.2006.01.041.  
  5. ↑ „Kiss T., Blanka V., River channel response to climate- and human-induced hydrological changes: Case study on the meandering Hernád River, Hungary. GEOMORPHOLOGY (0169-555X 1872-695X): 175 pp 115-125 (2012)”. DOI:10.1016/j.geomorph.2012.07.003.  
  6. ↑ „Kiss T., Blanka V., Sipos Gy., Morphometric change due to altered hydrological conditions in relation with human impact, River Hernád, Hungary. ZEITSCHRIFT FÜR GEOMORPHOLOGIE (0372-8854 1864-1687): 53 S2 pp 197-213 (2009)”. DOI:10.1127/0372-8854/2009/0053S3-0197.  
  7. ↑ „Kiss T., Andrási G., Morphological classification and changes of islands on the Dráva River, Hungary-Croatia. CARPATHIAN JOURNAL OF EARTH AND ENVIRONMENTAL SCIENCES (1842-4090 1844-489X): 9 3 pp 33-46 (2014)”.  
  8. ↑ „Sándor A., Kiss T., Floodplain aggradation caused by the high magnitude flood of 2006 in the Lower Tisza Region, Hungary. JOURNAL OF ENVIRONMENTAL GEOGRAPHY (2060-3274 2060-467X): 1 1-2 pp 31-39 (2008)”. DOI:10.14232/jengeo-2008-43855.  
  9. ↑ „Kiss T., Oroszi V. Gy., Sipos Gy., Fiala K., Benyhe B., Accelerated overbank accumulation after nineteenth century river regulation works: A case study on the Maros River, Hungary. GEOMORPHOLOGY (0169-555X 1872-695X): 135 1-2 pp 191-202 (2011)”. DOI:10.1016/j.geomorph.2011.08.017.  
  10. ↑ „Kiss T., Fehérváry I. Increased Riparian Vegetation Density and Its Effect on Flow Conditions. SUSTAINABILITY ( 2071-1050): 15 16 p. 12615. (2023)”. DOI:10.3390/su151612615.  
  11. ↑ „Kiss T., Nagy J., Fehérváry I., Vaszkó Cs., (Mis) management of floodplain vegetation: The effect of invasive species on vegetation roughness and flood levels. SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT (0048-9697 1879-1026): 686 pp 931-945 (2019)”. DOI:10.1016/j.scitotenv.2019.06.006.  
  12. ↑ „Kiss T., Nagy J., Fehérváry I., Amissah G.Fiala K., Sipos Gy., Increased flood height driven by local factors on a regulated river with a confined floodplain, Lower Tisza, Hungary. GEOMORPHOLOGY (0169-555X 1872-695X): 389 Paper 107858. 14 p. (2021)”. DOI:10.1016/j.geomorph.2021.107858.  
  13. ↑ „Kiss T., Fiala K., Sipos Gy., Szatmári G., Long-term hydrological changes after various river regulation measures: Are we responsible for flow extremes? HYDROLOGY RESEARCH (1998-9563 2224-7955): 50 2 pp 417-430 (2019)”. DOI:10.2166/nh.2019.095.  
  14. ↑ „Sümeghy B., Kiss T., Sipos Gy., Tóth O., A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén–holocén fluviális képződményei. FÖLDTANI KÖZLÖNY (0015-542X 2559-902X): 143 3 pp 265-278 (2013)”.  
  15. ↑ „Kiss T., Hernesz P., Sümeghy B., Györgyövics K., Sipos Gy., The evolution of the Great Hungarian Plain fluvial system - Fluvial processes in a subsiding area from the beginning of the Weichselian. QUATERNARY INTERNATIONAL (1040-6182 1873-4553): 388 pp 142-155 (2015)”. DOI:10.1016/j.quaint.2014.05.050.  
  16. ↑ „Kiss T., Sipos Gy., Mauz B., Mezősi G., Holocene aeolian sand mobilization, vegetation history and human impact on the stabilized sand dune area of the southern Nyírség, Hungary. QUATERNARY RESEARCH (0033-5894 1096-0287): 78 3 pp 492-501 (2012)”. DOI:10.1016/j.yqres.2012.07.002.  
  17. ↑ „Kiss T., Györgyövics K., Sipos Gy., Homokformák morfológiai tulajdonságainak és korának vizsgálata Belső-Somogy területén. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK (0015-5411 ): 136 4 pp 361-375 (2012)”.  
  18. ↑ „Nyári D., Kiss T., Blown sand movements at Kiskunhalas on the Danube-Tisza interfluve, Hungary. JOURNAL OF ENVIRONMENTAL GEOGRAPHY (2060-3274 2060-467X): 2 3-4 pp 31-36 (2009)”.  
  19. ↑ „Elznicová J., Kiss T., Sipos Gy., Faměra M., Štojdl J., Váchová V., Matys Grygar T. A central European alluvial river under anthropogenic pressure: The Ohře River, Czechia. CATENA (0341-8162 1872-6887): 201 Paper 105218. 18 p. (2021)”. DOI:10.1016/j.catena.2021.105218.  
  20. ↑ „Matys Grygar T., Elznicová J., Tůmová S., Faměra M., Balogh M., Kiss T., Floodplain architecture of an actively meandering river (the Ploučnice River, the Czech Republic) as revealed by the distribution of pollution and electrical resistivity tomography. GEOMORPHOLOGY (0169-555X 1872-695X): 254 pp 41-56 (2016)”. DOI:10.1016/j.geomorph.2015.11.012.  
  21. ↑ „Balla A., Teofilovic V., Kiss T., Microplastic Contamination of Fine-Grained Sediments and Its Environmental Driving Factors along a Lowland River: Three-Year Monitoring of the Tisza River and Central Europe. HYDROLOGY ( 2306-5338): 11 1 p. 11. (2024)”. DOI:10.3390/hydrology11010011.  
  22. ↑ „Kiss T., Fórián Sz., Szatmári G., Sipos Gy., Spatial distribution of microplastics in the fluvial sediments of a transboundary river – A case study of the Tisza River in Central Europe. SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT (0048-9697 1879-1026): 785 Paper 147306. 12 p. (2021)”. DOI:10.1016/j.scitotenv.2021.147306.  
  23. ↑ „Mohsen A., Balla A., Kiss T. High spatiotemporal resolution analysis on suspended sediment and microplastic transport of a lowland river. SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT (0048-9697 1879-1026): 902 Paper 166188. 15 p. (2023)”. DOI:10.1016/j.scitotenv.2023.166188.  
  24. ↑ „Mohsen A., Kovács F., Kiss T. Riverine Microplastic Quantification: A Novel Approach Integrating Satellite Images, Neural Network, and Suspended Sediment Data as a Proxy. SENSORS ( 1424-8220): 23 23 Paper 9505. 26 p. (2023)”. DOI:10.3390/s23239505.  
  25. ↑ „Fórián Sz., Kiss T. Ártéri üledékek mikroműanyag tartalma az Alsó-Tisza egy kanyarulata mentén. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK (0015-5411 ): 146 1 pp 1-15 (2022)”. DOI:0.32643/fk.146.1.1.  
  26. ↑ „Mohsen A., Kiss T., Kovács F. Machine learning-based detection and mapping of riverine litter utilizing Sentinel-2 imagery. ENVIRONMENTAL SCIENCE AND POLLUTION RESEARCH (0944-1344 1614-7499): 30 25 pp 67742-67757 (2023)”. DOI:10.1007/s11356-023-27068-0.  
  27. ↑ „Liro M., Zielonka A., van Emmerik T.H.M., Grodzińska-Jurczak M., Liro J., Kiss T., Mihai F.C. Mountains of plastic: Mismanaged plastic waste along the Carpathian watercourses. SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT (0048-9697 1879-1026): 888 Paper 164058. (2023)”. DOI:10.1016/j.scitotenv.2023.164058.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cikkjelölt:Kiss_Tímea&oldid=26902199”