Maroscsapó

Maroscsapó (románul Cipău, németül Tschappen) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Radnóthoz tartozik.

Maroscsapó (Cipău)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	falu
Községközpont	Radnót
Irányítószám	545101
SIRUTA-kód	117845
Népesség
Népesség	1146 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	154 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 24° 16′ 40″46.448757, 24.277859
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Radnóthoz tartozó község, tőle 4 km-re keletre, a Maros bal partján fekszik.

Története

Már az őskorban is lakott hely volt. Határában a mintegy 8000 évvel ezelőtt virágzó Starčevo–Körös-kultúra telepét fedezték fel, oszlopos szerkezetű, tapasztott sövényfalú házakkal. Területén római pénzeket, 5. századból származó ezüsttárgyakat, 8–9. századi kerámiákat is találtak.

A település nevét az oklevelek 1332-ben Thapev néven említették először.

Árpád-kori település, temploma 1332-ben már állt.

1910-ben 906, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1992-ben 1015 lakosából 745 román, 224 magyar, 46 cigány volt, közülük 752 ortodox és 202 református.

Határában nagy sertéstelep és halastó is van.

Híres emberek

• Itt született 1872. november 26-án Id. Boér Elek jogtudós, jogpolitikus.
• Itt született 1878-ban Réz Mihály közjogász, szolgabíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909).

Források

• Románia (Panoráma 1975) ISBN 963-243-068-9
• ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben, első kötet). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X