Citromverbéna
A Dél-Amerikából származó citromverbéna (Aloysia citrodora vagy Aloysia triphylla[1]) az ajakosvirágúak közé tartozó lombhullató, évelő cserje. Lándzsa alakú, világoszöld levelei hármas (innen ered a tudományos név: triphylla), négyes örvöket alkotnak. Apró, ibolyakék vagy fehér virágai fürtökbe rendeződnek, augusztusban vagy szeptemberben virágoznak. Termése csonthéjas. 1-3 méter magasra megnő, erőteljes, citromra emlékeztető illatot áraszt. Kedveli a sok napsütést, a sok vizet, az agyagos talajt. Érzékeny a hidegre.
Citromverbéna | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Aloysia citrodora Paláu | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Citromverbéna témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Citromverbéna témájú médiaállományokat és Citromverbéna témájú kategóriát. |
Elterjedése
szerkesztésA 18. század-ban Dél-Amerikából Európába spanyol hódítók útján került. "Aloysia" botanikai nevét, a spanyol király akkori feleségének tiszteletére kapta, pármai Mária Lujza állítólag nagyon kedvelte az illatát. Spanyolországban a mai napig is "hierba luisa" (Lujza-növény) a neve.[2]
Argentína, Paraguay, Brazília, Chile és Peru területén őshonos.
Felhasználása
szerkesztésKezdetben szappanok, parfümök és likőrök összetevőjeként használták. Gyógynövényként Franciaországban kezdték el használni, ahol szinte minden házi patikában megtalálható "Verveine" néven.[2]
A citromverbéna-levelek a menta leveléhez és a hárs virágaihoz hasonlóan, szabadon megvásárolhatók, mind gyógyszertárakban, mind élelmiszerüzletekben.
Gyógyhatása
szerkesztésA francia Maurice Mességué fitoterapeuta "a gyomor megbízható barátjaként" dicsérte. Főleg emésztési panaszok kezelésére javasolt, görcsoldó hatása miatt, de idegi problémák és alvászavar esetén is alkalmazzák.[2]
A citromverbénának mindeddig nem ismert semmiféle mérgező, illetve kóros mellékhatása.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Armada, J. & A. Barra. 1992. On Aloysia Palau (Verbenaceae). Taxon 41:88–90.
- ↑ a b c Rudi Beiser: ’’Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás’’. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 53. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
Források
szerkesztés- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7