Comico tragoedia

A Comico tragoedia korai barokk magyar irodalom egyik legnépszerűbb, 4 színből álló, latin nyelven írt verses drámája (azon belül Lázár-dráma), műfajában tragikomédia. 1646-ban jelent meg Nagyváradon egy ismeretlen szerzőtől.

Comico-Tragoedia
Adatok
Szerző	ismeretlen
Műfaj	tragikomédia
Eredeti nyelv	magyar
Szereplők	Virtus Justitia Temperantia Fortitudo Constantia Voluptas Dives Angelus Ebrietas Uxor Divitis Lazarus Servus Divitis Filia Divitis Filius Divitis Mors Daemones Abrahamus Dromo et Abadon Pluto Pauper sceleratus Tolerantia Patientia Crudelitas

Megfigyelhetőek benne olyan korabeli irodalmi hatások, mint Nyéki Vörös Mátyás Dialogusa. A színjáték nem szerves egész. Az előjátékul szolgáló első felvonás után három kép következik, amelyek egyazon kép egymás utáni átiratai. Ennek ellenére az utókor a korabeli magyar drámairodalom egyik kimagasló tagjaként tartja számon. Fordulatos, népies írásmódja arra utal, hogy a dráma a köznépnek íródhatott.

A szegény Lázárt más Lázár-drámákhoz hasonlóan az ószövetségi Betániai Lázár ihlette, és hozzá hasonlóan a többi szereplő is jellemében és nevében a kor magyar szereplőtípusaira reflektál. Az emberi szereplőkön kívül a megszemélyesített erények és a vétkek küzdenek egymással az emberi lelkekért, illetve egy angyal figyelmezteti a vétkes Gazdagot a közelgő isteni ítéletre, de az rá se hederít. Először a torkos Gazdag, majd a lator Katona, végül a parasztokat kínzó Tiszttartó hal meg, mert a mű mindannyiukat bűnösnek kiáltja ki, és morális példázattal igyekszik a nézőt elrettenteni a nemtörődömségtől, kapzsiságtól, kegyetlenségtől és egyéb bűnös hajlamoktól. A mű szerint csak az emberi életükben istenfélők juthatnak üdvösségre, tehát elutasítja a purgatóriumt. Ezen kívül arra is felhívja a figyelmet, hogy a kegyetlen végrehajtó is ugyanúgy bűnös és méltó a kárhozatra, mint a hatalommal bíró, a parancsot kiadó személy.