A barokk kor magyar irodalma

A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A latin nyelven író szerzőket dőlt betűvel jelöljük.

A barokk kor magyar irodalma
17. század eleje – 1772
Elterjedése	Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség
Világtörténelmi korszak	újkor
Eredete	a reneszánsz magyar irodalma
Belőle fejlődött ki	a felvilágosodás korának magyar irodalma
Jellemzői
Híres alakjai	Pázmány Péter Zrínyi Miklós Apáczai Csere János Mikes Kelemen
Írástípus	latin írás
Könyvtárak	http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xvii.htm http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii.htm

A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele)

Pázmány Péter

• Pázmány Péter (1570–1637)
• Barokk egyházi próza: "A katolikus ellenreformáció nagy erőket vetett az irodalmi harc területére, s Pázmány mellett a magyar jezsuiták első nemzedékének többi tagja, valamint az ő szellemükben dolgozó nem egy világi pap is, buzgó írói tevékenységet folytatott. Céljuk mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme és propagálása; műveik az egyház mindennapi életének, küzdelmeinek szolgálatában állottak. Ennek érdekében – Pázmányhoz hasonlóan – főként a prózai műfajokat (vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv) művelték, s ezeknek többféle változatát, típusát alakították ki, fejlesztették művészi színvonalra". (MIT II.)
• első jezsuita írónemzedék
  • Veresmarti Mihály (1572–1634) fő műve, a Megtérése históriája, melyben leírja, milyen vívódásokkal jutott protestáns hitről katolikussá a barokk széppróza egyik első jelentős alkotása.
  • barokk széppróza kezdetei: Lépes Bálint, Hajnal Mátyás (1578–1614)
• A barokk költészet kezdetei
  • Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654)
  • verses dráma: Comico tragoedia
  • katolikus egyházi ének felvirágzása

A barokk irodalom fénykora (17. század második fele)

Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

• Főnemesi udvari irodalom
  • Zrínyi Miklós (1620–1664)
  • Gyöngyösi István (1629–1704)
  • udvari költészet
    • Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Liszti László, Esterházy Pál, Koháry István, Kőszeghy Pál
    • verses dráma: Ismeretlen szerző: Florentina
    • Ismeretlen szerző: Rákóczi eposz
    • udvari költészet kiterjedése: Pázmány Miklós, Barakonyi Ferenc, Rákóczi Erzsébet, Esterházy Magdolna, Bercsényiné Csáky Krisztina, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Beniczky Péter
  • történeti próza
    • humanista örökség: Bethlen János, Bethlen Farkas, Szalárdi János
    • Kemény János
    • önéletírási kísérletek: Kornis Gáspár, Thököly Imre
  • udvari jellegű egyházi irodalom
    • jezsuita iskoladráma: Belleczi Péter, Csákányi Péter, Berzeviczy Henrik
    • kegyességi művek: Malomfalvy Gergely, Kéri Sámuel
    • hitvitázó irodalom: Sámbár Mátyás, Kiss Imre, Czeglédi István, Matkó István, Pósaházi János
    • udvari prédikáció: Tofeus Mihály, Nagyari József
• Polgári szellemi mozgalmak
  • latin nyelvű filozófiai irodalom
    • enciklopédizmus és pánszofizmus: Johann Heinrich Alsted, Johann Heinrich Bisterfeld, Comenius
    • eperjesi filozófusok: Bayer János, Czabán Izsák
    • karteziánusok: Apáczai Csere János, Szilágyi Tönkő Bálint, Apáti Miklós, Szathmári Pap János, Régeni Mihály, Pósaházi János
  • puritánus vallásos próza:
    • Medgyesi Pál (1604–1663)
    • kegyességi és népnevelő irodalom: Iratosi S. János, Felsőbányai S. Mihály, Bökényi Filep János, Somosi Petkó János, Nánási Lovász István, Mikolai Hegedüs János, Diószegi Bónis János
  • teológiai irodalom: Komáromi Csipkés György, Martonfalvi Tóth György
    • Apáczai Csere János (1625–1659)
  • a világi műveltség népszerűsítői: Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702), Pápai Páriz Ferenc (1649–1716), Felvinczi György
  • protestáns iskoladráma
    • református iskoladráma: Comenius, Eszéki István, Misztótfalusi Kis Miklós, Pápai Páriz Ferenc
    • unitárius iskoladráma
    • evangélikus iskoladráma: Sartoris András, Klesch Dániel, Czabán Izsák, Ladiver Illés, Schwartz János, Rezik János
• A barokk nemesi irodalom kialakulása
  • nemesi és protestáns publicisztika:Vitnyédy István
    • vallásos hazafias buzdító iratok: Nagyszőllősi Mihály, Tolnai Mihály, Lippóci Miklós
    • gályarab-irodalom: Kocsi Csergő Bálint, Otrokocsi Fóris Ferenc
  • kuruc nemesi költészet:
    • verses publicisztika
    • hagyományos verstípusok: Petkó Zsigmond
  • nemes szatíra: paszkvillus és szatirikus dráma
  • prózai elbeszélés:
    • első regényes elbeszélések
    • Rozsnyai Dávid
    • Haller János
• A népszerű barokk irodalom kezdetei
  • barokk népiesség
  • hagyományos énektípusok:
    • históriás ének: Kőröspataki B. János, Paskó Kristóf
    • vitézi és kesergő líra
    • szerelmi költészet
  • népszerű katolikus szépirodalom:
    • katolikus népének: Kájoni János
    • népies katolikus színjáték
  • szatirikus deák versszerzés
    • humanista műfajok: Gyirva Vencel
    • felfordult világ költészete

A barokk irodalom második szakasza (18. század)

A kuruc kor irodalma

A korszak költészete változatos műfajú. Nemcsak a kuruc költészetre, az egész korszakra általában jellemzőek műfajok szerint a szerelmes dalok; a táncdalok, toborzók, katonadalok; az alkalmi dicsőítő, búcsúztató, sirató énekek (latinul is); a csúfolódó énekek; a tréfás-moralizáló énekek, illetve feddőénekek, a buzdító énekek, politikai versek; a gyászénekek, és a bujdosó, vagy búcsúzó énekek.

• Siraloménekek: Csíki ország pusztulásáról, Nagykúnság romlásáról, Szörnyű veszedelem jaj reád szállna, Cantio Tokajiensis, Bánatban esett magyar népnek keserves versei, Bokros jajszó kiáltás, Magyar gyászének Uzonról, A szikszai templomon gyakorlott Istennek ítéleti, Siralmas ének a sömörei harcról, A holdvilági és a feketehalmi harcról, A kolozsvári veszedelemről való história, Péró veszedelme
• Hazafias kesergők és fohászok: Rákóczi nóta, Rákóczi kesergője, Győzhetetlen én kőszálon, boldogasszony anyánk, Ah hol van magyarok tündöklő csillaga

Korszerű főúri és nemesi irodalmi törekvések

• Bethlen Miklós (1642–1716)
• Kegyes érzelmes irodalom:
  • kegyességi próza: Huszti István, ifj. Apafi Mihály, id. Bethlen Kata, Révay Erzsébet, Vay Ádámné Zay Anna, Ráday Pál, Forgách Simon (1669–1729)
  • Petrőczy Kata Szidónia vagy báró Petrőczy, gróf Pekry Lőrincné (1662–1708) költőnő, kéziratos verses könyve a Petrőczi Kata Szidónia tulajdon kezével írt énekei.
  • Radvánszky János

A nemesi rokokó irodalom

• Mikes Kelemen (1690–1761)
• A nemesi költészet: Lázár János, Amade László, Fekete János (1740–1803)
• Faludi Ferenc
• A Késő barokk széppróza:
  • Az elvilágiasodó egyházi és iskolai irodalom
  • Az egyházi tudományosság hanyatlása: A jezsuita történész-iskola, Pray György, Bod Péter munkássága, a historia litteraria felbomlása
  • ismeretterjesztő irodalom: A nemesi történelem népszerűsítése, földrajzi olvasmányok, népszerű természettudományi és gazdasági művek, Molnár János
  • nemesi történelemírás: Kazy Ferenc (1695–1759), Palma Károly Ferenc (1735–1787)

Deákos rokokó költészet

• Az elégia- és ódaköltészet
• Az epigramma
• A magyar nyelvű deákos költészet kezdetei

A magyar nyelvű iskoladráma virágzása

• Az iskoladráma elmagyarosodása és elvilágiasodása
• A klasszicizálódó barokk dráma
• lllei János
• A barokk dráma népszerűsödése
• Amade Antal (1676–1737)

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar irodalomtörténet
• Régi magyar költők és írók listája
• A reneszánsz magyar irodalma
• A felvilágosodás korának magyar irodalma

További információk

• Villanyspenót – hálózati magyar irodalomtörténeti kézikönyv
• A Magyar irodalom története II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Főszerkesztő: Sőtér István
• Ó szelence – Magyar barokk költészet