Révay Erzsébet

(1660-1732) a magyar barokk kegyességi próza képviselője

Szklabinai és blatniczai báró Révay Erzsébet (1660 körül – 1732. november 19.), a magyar barokk kegyességi próza képviselője.

Révay Erzsébet
Révay Erzsébet (18. század, Nemzeti Portrétár)
Révay Erzsébet (18. század, Nemzeti Portrétár)
Született 1660 k.
nem ismert
Elhunyt 1732. november 19.
nem ismert
Állampolgársága magyar
Házastársa Petrőczy István (1654–1712)
Philip von Calisius
Gyermekei Petrőczy Katalin (1683–?)
Petrőczy Imre(1685–?)
Petrőczy Erzsébet (1705–1771)
SzüleiRévay Imre (?–1688)
Ujfalussy Katalin (?–1700)
Foglalkozása
Írói pályafutása
Jellemző műfajok kegyességi próza
Irodalmi irányzat barokk

ÉleteSzerkesztés

Révay Imre Turóc vármegyei főispán (†1688. október 24.) és Ujfalussy Katalin (†1700. december 4.) leánya, báró Petrőczy István kuruc generális (1654–1712) neje, Petrőczy Kata Szidónia költőnő sógornője. Megözvegyülve, 1715 őszén Baron Philiph von Calisius-hoz (†1722. szeptember) ment nőül.

MűveiSzerkesztés

Eddigi tudomásunk szerint egyetlen imádságos könyv maradt fenn tőle. Az imádságos könyvek szerzői jórészt a kor főnemesasszonyai, az áhítatos elmélkedések mecénásai közül, illetve azok ismeretségi-rokonsági köréből kerültek ki. Imádságoskönyv viszonylag nem sok maradt fenn, ezért minden példányát érdemes megbecsülni. Sok kéziratban maradt, akárcsak Révay Erzsébeté.

Az imákat fogalmazó írónők közül páran versírással is foglalkoztak: Révay Erzsébet az őt elhagyó kuruc generálishoz, távollevő férjéhez írt verses levelet.

Tőle származhat egy anyjának, Újfalusi Katának temetésére (1701) írt, s személyes líraiságával kiemelkedő gyászvers-sorozat (Siralmas beszélgetések, Debrecen 1703) is.

ForrásokSzerkesztés