Főmenü megnyitása

Göncz-ruszkai báró Kornis Gáspár (1641Kolozsvár, 1683. június 7.) marosszéki főkapitány, a barokk kori önéletrajzi irodalom egyik előfutára.

Kornis Gáspár
Született 1641
Elhunyt 1683. június 7.
Kolozsvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása főkapitány,
önéletrajzíró

ÉleteSzerkesztés

Kornis Ferenc naplóíró, kolozsvármegyei főispán és Wesselényi Kata fia. Kemény János főbejárójaként részt vett a nagyszőllősi csatában, ezért 1662-ben nótáztatták (törvény elé rendelték), de 1663-ban fölmentették, és Apafi bizalmát is ki tudta érdemelni.

1660-ban édesapjával együtt az olaszországi Loretóba zarándokolt el.

1673-ban Marosszék főkapitánya lett. Befolyásos és tehetséges államférfi volt, emellett családjának hanyatló fényét is vissza tudta szerezni. Bátyja, Zsigmond utódok nélkül halt meg, és minden vagyonát ráhagyta; ő maga a családja által elzálogosított javakból kiváltotta Váralyát, Pákost és Gyekét. Apafitól is visszakapott pár olyan birtokot, amit Rákóczi vett el. Ruszkán a család utolsó még fennlévő birtokrészét eladta Csáky István grófnak.

Miután Cserei Mihály szerint Teleki Mihály leghatározottabb ellensége volt, ezért azt hitték, hogy mérgezés következtében halt meg. Tofeus, a fejedelem udvari papja mondta: „Ez az egy ember volt, a ki megmerte egyszer-egyszer mondani az igazságot, azt is eltették láb alól.”

MűveiSzerkesztés

Följegyzéseket írt 1678-tól 1683. április 12-éig szentbenedeki házában, melyeket Mike Sándor egyvelegeiből közölt Szilágyi Sándor az Uj Magyar Múzeum 1860. II. fele 333-351. l. (Ezen följegyzések nemcsak családja történetére és saját igyekezetére vetnek világot; de kiváló fontosságot kölcsönöz nekik az a körülmény is, hogy az események leírását egy katolikus államférfi kommentálja jegyzeteivel. Benne nemcsak a kutató talál új adatokat, hanem a kritikai feldolgozó is új szempontokat, melyeket annyi protestáns emlékíró mellett figyelemre kell méltatni.)

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés