Kornis Zsigmond (gubernátor)
Kornis Zsigmond göncz-ruszkai gróf (?, 1677. augusztus 10. – Kolozsvár, 1731. december 15.) erdélyi nagybirtokos, gubernátor 1713-tól haláláig.
| Kornis Zsigmond | |
| Erdély kormányzója | |
| Hivatali idő 1713. március 31. – 1731. december 15. | |
| Előd | Wesselényi István |
| Utód | Franz Anton Paul Wallis |
| Született | 1677. augusztus 10.[1] nem ismert[1] |
| Elhunyt | 1731. december 15. (54 évesen)[1] Kolozsvár[1] |
| Sírhely | Havas Boldogasszony-templom |
| Szülei | Csáky Mária Klára Kornis Gáspár |
| Házastársa | Bálintitt Zsuzsa |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
Életpályája szerkesztés
Erdélyben született, Kornis Gáspár báró és Csáky Klára Mária grófnő fiaként. Neje Bálintith Zsuzsa volt.
A Rákóczi-szabadságharc idején, III. Károly alatt a Habsburgok híve volt. A szabadságharc elől Szebenbe, Rabutin oltalma alá menekült. 1710-től erdélyi kancellár, 1712-től gróf, 1713-tól Erdély gubernátora volt. Fontos szerepet játszott abban, hogy az erdélyi rendek elfogadták a pragmatica sanctiót; jutalmul belső titkos tanácsossá nevezték ki, kapott egy aranyláncot, rajta az uralkodó drágakövekkel keretezett arcképével és 30 000 német forintot, Ferenc nevű fia pedig Küküllő megye főispánja lett.
Tevékeny részt vállalt Erdély rekatolizációjában. Az ő közreműködésének köszönhető, hogy a ferencesek templomot kaptak Kolozsváron, Medgyesen és Nagyszebenben. Kóródon kápolnát építtetett, és ő finanszírozta a kolozsvári ferences templom Szent Kereszt- Szent Sebestyén-kápolnáinak felújítását.[2] A füzesmikolai könnyező Mária-képet saját szentbenedeki kastélyába vitette.[3]
Végrendeletének megfelelően a kolozsvári ferences templomban temették el.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
- ↑ Miklósi-Sikes Csaba: A kolozsvári ferences-rend építkezései. Honismeret, XXVIII. évf. 5. sz. (2000)
- ↑ Adalékok a mikolai Mária-ikon történetéhez. In B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest: Kriterion. 1977.
- ↑ Papp Klára: Útkereső Csákyak az Erdélyi Fejedelemségben és a Magyar Királyságban. In In: "...éltünk mi sokáig két hazában...": tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 194–217. o. ISBN 978-963-318-259-8
Források szerkesztés
- Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
- Kazinczy Ferenc: Erdélynek és az Erdélyieknek Ismérete. Felsőmagyarországi Minerva, (1832. március)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860. 365. o.
- Torma Károly: Gróf Kornis Zsigmond végrendelete. Magyar Történelmi Tár, (1892)