Főmenü megnyitása

A Costa-kolibri vagy kaliforniai kolibri (Calypte costae) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Costa-kolibri
Calypte costae-2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nem: Calypte
Faj: C. costae
Tudományos név
Calypte costae
(Bourcier, 1839)
Szinonimák
  • Kaliforniai kolibri
Elterjedés
Calypte costae map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Costa-kolibri témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Costa-kolibri témájú médiaállományokat és Costa-kolibri témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Jules Bourcier francia ornitológus írta le 1839-ben, az Ornismya nembe Ornismya Costæ néven.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Észak-Amerika nyugati részén, Kalifornia és Arizonától, Mexikó északnyugati részéig honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, szavannák, cserjések és sivatagok, valamint vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 7,5–8,5 centiméter, testtömege 3-3,3 gramm. A hím torokfoltja és homloka fémes lila színű, testének többi része zöld. A tojó tombább színezetű és valamivel nagyobb, mint a hím.

 
A felnőtt hím
 
egy fiatal hím
 
és egy tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Nektárral, virágporral és rovarokkal táplálkozik. Jellemző e fajra, hogy a két virágnál tett látogatás között egy ideig siklórepülést végez.

SzaporodásaSzerkesztés

A nászrepülés során a hímek függőleges ovális hurkokat írnak le a levegőben, miközben magas hangú, panaszos füttyöket hallatnak. A tojó egymaga építi csésze alakú fészkét bokrokra vagy kisebb fákra, puha növényi anyagokból. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14-19 napig kotlik. A fiókákat a tojó egyedül neveli fel.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 12.)

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés