Crkveno
Crkveno (szerbül: Црквено) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.
| Crkveno | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 80,63 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 27′ 06″, k. h. 16° 44′ 31″Koordináták: é. sz. 44° 27′ 06″, k. h. 16° 44′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 80 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban5, közúton 9 km-re nyugatra, a Šiša-hegységben, a hegység második legmagasabb csúcsa, a Šiški kamen alatt hosszan elnyúló mezőn, a Szana bal partjától nyugatra fekszik. A Crkveno-mező területén található hegységrész főként jura és kréta mészkövekből épült fel, amelyekben számos víznyelő alakult ki. Számos dekoratív mészkőből álló lelőhely is található itt, amelyeket azonban nem használnak fel.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 118 | 40 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 119 | 40 |
Története
szerkesztésA falu nevéből arra lehet következtetni, hogy az már a régmúltban is templomos hely volt. Területe már a középkorban is lakott volt, ezt bizonyítja az itteni középkori temető maradványa.[4] Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]
A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt. 1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták.
A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került. Lakossága főként mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozik.
Gazdaság és infrastruktúra
szerkesztésEbből a faluból évente mintegy 60.000 köbméter faanyagot szállítanak el a Ribniki erdészet számára, amely 10 százalékos bérleti díjat fizet az önkormányzatnak ennek a természeti kincsnek a felhasználásáért. Ebből ennek az elhagyatott falunak nincs sok haszna. A faluba nezető út, különösen télen nagyon nehezen, csak terepjáróval járható. A hatóságok csak ígégetik az utat, mely eddig nem épült meg. Az elektromos hálózat elavult, a vezetékek rendszeresen megrongálódnak, az oszlopok sokszor kidőlnek. Mobilhálózat nincs.[6]
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Gábriel főangyal tiszteletére szentelt pravoszláv templomának alapjait 2003-ban szentelték fel.
- Késő középkori temető maradványai 26 db fennmaradt stećak sírkővel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
- ↑ Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Crkveno sa sva vremena. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2024. június 2.)
További információk
szerkesztés
