Cryptomonadales
A Cryptomonadales a Cryptophyta Cryptomonadaceae és Hilleaceae csoportokat tartalmazó taxonja.[1]
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
| Kládok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cryptomonadales témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cryptomonadales témájú kategóriát. |
Történet
szerkesztés1913-ban írta le Pascher.[2]
1993-ban Novarino és Lucas szűkebben határozta meg, melybe csak a Cryptomonadaceae tartozott,[3] míg Shalchian-Tabrizi et al. 2008-as tanulmánya tágabban értelmezte, ide sorolva a Tetragonidiaceae, Chroomonadaceae, Hemiselmidaceae, Geminigeraceae és Pyrenomonadaceae csoportokat is.[4]
Morfológia
szerkesztésOstorosok.[5]
Vörösmoszat endoszimbiózisából származó[6] kloroplasztisza vagy leukoplasztisza lehet[2] nukleomorffal.[6]
Kizárólag a Cryptomonadales tartalmaz ismert fotoszintetikus Cryptophyta-fajokat.[5]
Életciklus
szerkesztésEgyes fajai például a Cryptomonas és Proteomonas nemzetségből diplomorfak.[2]
Élőhely
szerkesztésA mély klorofillmaximumban a leggyakoribbak az óceáni élőhelyeken.[7] Ezenkívül megtalálhatók édesvízben[5] és torkolatokban.[8]
Ökológia
szerkesztésA torkolatokban a hőmérséklettel és a kovamoszatok számával negatívan, az ammóniumion-koncentrációval pozitívan korrelál jelenléte,[8] az Északi-Csendes-óceán többfémes csomóiban a Cryptomonadales-rRNS a leggyakoribb eukarióta-rRNS.[9]
A heterotróf csoportok közül például az Acidimicrobiiával, a cianobaktériumok közül az Oxyphotobacteriával kölcsönhatnak, a sótartalom és a mélység növekedésével csökken mennyisége a Spitzbergákhoz közel, a fluoreszcenciáéval nő.[10]
Genetika
szerkesztésA legtöbb fotoszintézishez kötődő gén csak fotoszintetikus csoportokban található meg, legalább 10 hozzá kapcsolódó pszeudogén azonban megtalálható nem fotoszintetikus csoportok ptDNS-ében. A fényfüggetlen protoklorofillid-reduktáz génjei, például a chlB, L és N azonban megtalálhatók a Cryptomonas curvata nem fotoszintetikus SAG977-2f törzsében, míg a Cryptomonas paramecium több ribulóz-1,5-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz-gént, például rbcL-t.[6]
A nukleomorf genomjai kevesebb mint 500 gént tartalmaznak, a legtöbb plasztiszfehérje a sejtmagban és a ptDNS-ben van kódolva.rbcS-t és cbbX-et is tartalmaz.[6]
A Cryptomonas curvata CCAP979/52 genomjában feltételezhetően a psbN-nel asszociált II-es csoportbeli intron található.[6] Plasztiszgenomja változatos: a CCAP979/52 ptDNS-e hossza 129 974, az FBCC300012D-é 128 285 bp, GC-tartalmuk 34,6%, illteve 35,3%, és 148, illetve 146 gént tartalmaznak: az ycf55 és az ycf20 a Chroomonas mesostigmatica-homológokkal jelentős szekvenciahasonlóságot mutatnak.[6] Mivel e két fehérje N-terminusa, beleértve a lánckezdő metionint, hiányzik az FBCC300012D törzsben, e két gén feltehetően nem szükséges a plasztiszfunkcióhoz. A génsorrend a psbN-intronnal együtt e két gén jelenléte vagy hiánya kivételével azonos a két törzsben.[6]A citokróm b6/f komplex (vagyis a pet géncsalád) és az I-es és II-es fotorendszer csak fotoszintetikus csoportokban található meg.[6] Édesvízi fajai jéggel fedett antarktiszi tavakban is megélnek.[11]
Egyes tengeri fajai édesvíziek közeli rokonai 18S rDNS-elemzés alapján – Wu et al. 3 olyan szekvenciát talált, melyek közel teljesen azonosak az édesvízi fajokéival.[12]
Ismeretlen helyzetű XX fajának nem ismert heterotróf bakterioplankton-fajjal való pozitív kapcsolata.[13]
Filogenetika
szerkesztésBazális nemzetsége a Cryptomonas, a többi csoport egy „Teleaulax-szerű” és egy Falcomonas daucoidest tartalmazó taxonba csoportosítható.[14]
A Cryptomonadales sensu Shalchian-Tabrizi et al. 2008 testvércsoportja a plasztisz nélküli bakterivor CRY1.[15]
Fikobiliproteinjeinek 1 aminosav inzertációjával módosul a negyedleges szerkezete és excitonállapota.[16]
Egyes feltételezések szerint a Plagioselmis nemzetségnek a Teleaulax és a Geminigera egy másik életszakasza.[17]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Guiry, M. D.. „Cryptomonadales”, Kiadó: World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway.
- ↑ a b c Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Novarino G, Lucas I (1993). „Some proposals for a new classification system of the Cryptophyceae”. Botanical Journal of the Linnean Society 111 (1), 3–21. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.1993.tb01886.x.
- ↑ (2008. október 1.) „Diversification of unicellular eukaryotes: cryptomonad colonizations of marine and fresh waters inferred from revised 18S rRNA phylogeny” (angol nyelven). Environmental Microbiology 10 (10), 2635–2644. o. DOI:10.1111/j.1462-2920.2008.01685.x. ISSN 1462-2920. PMID 18643928.
- ↑ a b c Šimek K, Mukherjee I, Szöke-Nagy T, Haber M, Salcher MM, Ghai R (2022. október 7.). „Cryptic and ubiquitous aplastidic cryptophytes are key freshwater flagellated bacterivores”. ISME J 17 (1), 84–94. o. DOI:10.1038/s41396-022-01326-4. PMID 36207492. PMC 9751141.
- ↑ a b c d e f g h Tanifuji G, Kamikawa R, Moore CE, Mills T, Onodera NT, Kashiyama Y, Archibald JM, Inagaki Y, Hashimoto T (2020. február 1.). „Comparative Plastid Genomics of Cryptomonas Species Reveals Fine-Scale Genomic Responses to Loss of Photosynthesis”. Genome Biol Evol 12 (2), 3926–3937. o. DOI:10.1093/gbe/evaa001. PMID 31922581. PMC 7058160.
- ↑ Giner CR, Pernice MC, Balagué V, Duarte CM, Gasol JM, Logares R, Massana R (2019. október 23.). „Marked changes in diversity and relative activity of picoeukaryotes with depth in the world ocean”. ISME J 14 (2), 437–449. o. DOI:10.1038/s41396-019-0506-9. PMID 31645670. PMC 6976695.
- ↑ a b Anderson SR, Harvey EL (2022. szeptember 20.). „Estuarine microbial networks and relationships vary between environmentally distinct communities”. PeerJ 10, e14005. o. DOI:10.7717/peerj.14005. PMID 36157057. PMC 9504456.
- ↑ Shulse CN, Maillot B, Smith CR, Church MJ (2016. november 21.). „Polymetallic nodules, sediments, and deep waters in the equatorial North Pacific exhibit highly diverse and distinct bacterial, archaeal, and microeukaryotic communities”. MicrobiologyOpen 6 (2), e00428. o. DOI:10.1002/mbo3.428. PMID 27868387. PMC 5387330.
- ↑ Han D, Park KT, Kim H, Kim TH, Jeong MK, Nam SI (2024. április 10.). „Interaction between phytoplankton and heterotrophic bacteria in Arctic fjords during the glacial melting season as revealed by eDNA metabarcoding”. FEMS Microbiol Ecol 100 (5), fiae059. o. DOI:10.1093/femsec/fiae059. PMID 38621717. PMC 11067963.
- ↑ Vick-Majors TJ, Priscu JC, Amaral-Zettler LA (2013. október 24.). „Modular community structure suggests metabolic plasticity during the transition to polar night in ice-covered Antarctic lakes”. ISME J 8 (4), 778–789. o. DOI:10.1038/ismej.2013.190. PMID 24152712. PMC 3960534.
- ↑ Wu W, Wang L, Liao Y, Huang B (2015. augusztus 12.). „Microbial eukaryotic diversity and distribution in a river plume and cyclonic eddy-influenced ecosystem in the South China Sea”. MicrobiologyOpen 4 (5), 826–840. o. DOI:10.1002/mbo3.282. PMID 26268071. PMC 4618614.
- ↑ Garate L, Alonso-Sáez L, Revilla M, Logares R, Lanzén A (2022. augusztus 24.). „Shared and contrasting associations in the dynamic nano- and picoplankton communities of two close but contrasting sites from the Bay of Biscay”. Environ Microbiol 24 (12), 6052–6070. o. DOI:10.1111/1462-2920.16153. PMID 36054533. PMC 10087561.
- ↑ Bazin P, Jouenne F, Friedl T, Deton-Cabanillas AF, Le Roy B, Véron B (2014. április 9.). „Phytoplankton diversity and community composition along the estuarine gradient of a temperate macrotidal ecosystem: combined morphological and molecular approaches”. PLoS One 9 (4), e94110. o. DOI:10.1371/journal.pone.0094110. PMID 24718653. PMC 3981767.
- ↑ Shiratori T, Ishida K. „A new heterotrophic cryptomonad: Hemiarma marina n. g., n. sp.”. J Eukaryot Microbiol. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Harrop SJ, Wilk KE, Dinshaw R, Collini E, Mirkovic T, Teng CY, Oblinsky DG, Green BR, Hoef-Emden K, Hiller RG, Scholes GD, Curmi PM (2014. július 1.). „Single-residue insertion switches the quaternary structure and exciton states of cryptophyte light-harvesting proteins”. Proc Natl Acad Sci U S A 111 (26), E2666–E2675. o. DOI:10.1073/pnas.1402538111. PMID 24979784. PMC 4084447.
- ↑ Hoef-Emden K (2012. augusztus 24.). „Pitfalls of establishing DNA barcoding systems in protists: the cryptophyceae as a test case”. PLoS One 7 (8), e43652. o. DOI:10.1371/journal.pone.0043652. PMID 22970104. PMC 3436593.
