Csákberényi Erdei Vasút

A Csákberényi Erdei Vasút 1934 és 1937 között működött 10 km hosszúságú, 760 mm nyomtávolságú, gőzvontatású erdei vasútvonal volt, amellyel a Vértes hegység Csákberény községtől északra fekvő erdőségeiből kitermelt faanyagot szállították.

Csákberényi Erdei Vasút
Ország	Magyarország
Város	Csákberény
Építés éve	1934
Átadás	1934
Megszűnés	1937
Tulajdonos	Kőnig fakereskedő
Hossz	10 km
Nyomtávolság	760 mm

Története

Gróf Merán Fülöp az adósságai kifizetése érdekében engedélyt kért a Vértes hegység déli területein fekvő erdőbirtokai egy részének kitermelésére. A kérdéses erdőrészekből 150 000 űrméter bükk- és kőrisfát lábon értékesített egy Kőnig nevű zsidó fakereskedő részére, aki 250 fakitermelő munkást toborzott Heves és Borsod megyéből, illetve a Bakonyból, Borzavárról. A fakitermelők űrméterenként 80 fillérért és 1 szalonnáért vállalták a munkát, amit télen sátrakban lakva végeztek el. A tarvágással kitermelt faanyag elszállítására 1934-ben a fakereskedő 10 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú erdei vasutat építtetett.

Nyomvonala

Az erdei vasút a kitermelt fát a MÁV 5-ös számú, Komárom-Székesfehérvár vasútvonal bodajki állomásánál kialakított fatelepre és fűrészüzembe szállította, ahol két gőzgatterrel végezték a feldolgozást, majd ezt követően az árut nagyvasúti teherkocsikba rakták.

Az erdei vasút az 1926-ban megépült, a gánti bauxit bányákból a bauxitot a bodajki MÁV állomásra szállító, 760 mm-es, keskeny nyomközű vasútba csatlakozott be Csákberény községtől délre, 1 kilométerre, a bauxit vasút 75-ös (7,5 km) űrszelvényében kialakított Köveskúti rakodó nevű kiágazásnál.

Gördülőállomány

A kéttengelyes, rakoncás rönkszállító pőrekocsik vontatása a gánti bauxit vasút Imre nevű, MÁV 490-es sorozatú gőzmozdonyával történt.

A vasútüzem működése

Őrház az egykori erdei vasút és a bauxit vasút csatlakozásánál

A mozdony feltolta az üres vagonokat az erdei vasút kívánt pontjába, majd visszatért a gánti vonalra. Ezt követően a lovakkal a kitermelés helyétől a vasúthoz közelített rönköket a klasszikus módszerekkel felgurították a vagonokra. A megrakott kocsikat gravitációs úton fékezve engedték le a bauxit vasúti elágazásig, ahol a Gántról érkező bauxit vonat végére kapcsolták és a bodajki fűrészüzemig vontatták.

Balesetek

A rönkszállító kocsik fabetétes fékekkel voltak felszerelve. A fabetétek a használat során gyorsan koptak, olykor kiugrottak a helyükről, ezért gyakoriak voltak a kisiklások. Megesett, hogy a kisiklott vagon vagy 50 méteres szakaszon tépte fel a felépítményt sínszálakkal és talpfákkal együtt.

A Juhdöglő-völgyi erdőrezervátum

A Csonka-bükkben, a vasút felső végpontjától hozzávetőlegesen másfél kilométerre délre helyezkedik el az úgynevezett Juhdöglő-völgy. A völgyben található faállományt a meredek hegyoldalak miatt nem tudták kitermelni. Az 1970-es években ismét kísérletet tettek az akkor már mintegy 240 éves fák kivágására, amit a terület fokozottan védett erdőrezervátummá nyilvánításával sikerült megakadályozni 1976-ban. A ma már 280 évesre becsült erdőben rendkívül ritka és különleges ökoszisztéma alakult ki gazdag állatvilággal.

A Juhdöglő-völgy bejáratánál az erdészet tájékoztató táblát helyezett el. A terület a nagyközönség számára nem látogatható.

Megjegyzés

1944-ben közvetlen bombatalálat érte az akkor már felbontott erdei vasút egykori nyomvonalát a Kis-bükkben. Egy német vadászrepülőgépek által üldözött és megtépázott amerikai B-24 Liberator bombázó repülőgép által a lezuhanása előtt vészkioldott repeszromboló bomba pontosan a nyomvonalba csapódott be hatalmas krátert robbantva a talajba.

Források

• Právetz Antal nyugalmazott csákberényi erdész adatközlése, aki 51 éven keresztül szolgált a Vértes hegység Csókakő és Szárliget közötti erdőségeiben. Édesapja, id. Právetz Antal szintén erdész Kőnig fakereskedő közvetlen alkalmazásában állt, ahol a kisvasút építésének és a fakitermelés irányítását végezte.
• Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum, Csákberény Archiválva 2022. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Juhdöglő-völgy alsó, Horog-völgy felőli bejáratánál elhelyezett, Právetz Antal által készíttetett tájékoztató tábla.
• MÁV Levéltár