Csáth Géza-díj

irodalmi díj

A Csáth Géza-díj a Fiatal Írók Szövetsége 2016-ban alapított irodalmi díja, melynek kuratóriumát a FISZ-tábor nulladik napjának mindenkori résztvevői alkotják.

A 2016-os díjazott kabai lóránt Kellermann Viktória Oláh Gergely Máté portréjának felhasználásával készített kollázsán.
Kellermann Viktória 2018-as Csáth Géza-díjhoz készített kollázsa.

A kizárólag adományokból alapított Csáth Géza-díjat, amely mellé hasított sertést, illetve névre szóló hentesbárdot kap a díjazott, első ízben kabai lóránt költő, szerkesztőnek ítélte oda a kuratórium 2016. december 15-én,[1] míg másodízben Orcsik Roland vehette át.[2] A díj átadásának helyszíne kezdetben évenként változott: egyszer a budapesti Neurológiai Klinikánál, Csáth Géza agyvelejének nyughelyén, másszor Csáth Géza szabadkai szülőházánál sorakozik fel díjazott és kuratórium. A díjátadóra 2019 óta a PesText fesztivál keretében, annak valamely helyszínén kerül sor. A díjjal az alapítók a hazai díjazási rendszer és kulturális élet anomáliáira is szeretnék felhívni a figyelmet, megvalósulásának aktualitását a hazai kulturális életben érzékelhető eltolódás, a magánmecenatúra hiánya adja: a díjat kizárólag magánszemélyek, az adott év kuratóriumának tagjai finanszírozzák. A Csáth Géza-díj alapításának ötlete Zoran Gaši macedóniai születésű, albán származású, szerbiai költőtől és képzőművésztől származik. Az újvidéki Új Symposion folyóirat alkotóival jó kapcsolatot ápoló Gaši még a nyolcvanas években állt elő a kiemelkedő avantgárd alkotóknak szánt díj ötletével, amely jól illeszkedik Csáth Géza irodalmi munkásságához és mítoszához. A feltételrendszer néhány lényegi elemét Borbáth Péter foglalta össze Elekes Dórának szóló laudációjában: életművében a lazaság és az eltökéltség, a témaérzékenység és a tökösség egyszerre jelenik meg.[3]

„A Csáth Géza-díjat 2016-ban, a díj alapításának évében a Holdfogyatkozás, a Nem kijárat, a Hiba nincs, az Édeskevés, a Klór, az Avasi keserű, a Semmi szín című nagyszerű kötetekért; példaértékű, a fiatal tehetségekre mindig nyitott szerkesztői tevékenységéért; a Szöveggyár szervezésért, elhivatott kritikusi munkásságáért; nagyerejű képzőművészeti alkotásaiért; a kultúrafinanszírozás rejtélyes ügyeivel kapcsolatos áldozatos és önsorsrontó tényfeltáró munkájáért; végül, de nem utolsó sorban a mosthallottamakocsmában hashtag kreatív és invenciózus mégis mértéktartó használatért kabai lóránt kapja.” (Részlet Mészáros Márton irodalomtörténész Tiszatájban megjelent laudációjából.[4])

A 2017. szeptember 11-én másodízben átadott díjat Orcsik Roland személyében ismét olyan költő, szerkesztő és irodalomszervező érdemelhette ki, akinek a munkássága méltó Csáth Géza szellemiségéhez. Az avantgárd és Gustav Mahler melletti kirohanásairól is híres szépíró, akit az underground zenei életben csak TurboFolk néven emlegetnek, 1975-ben született Óbecsén, az egykori Jugoszláviában. Költőként négy saját könyvet jegyez, regényíróként 2016-ban debütált Fantomkommandó című alkotásával. 2011-től a Tiszatáj folyóirat szerkesztője, 2012 és 2014 között a JAK-füzetek sorozatszerkesztője. Orcsik Rolandot Kollár Árpád költő, a díj kezdeményezője laudálta, megválaszolva a kérdést: „Ki csempészi nekünk át a véres irodalmi vágóhídról, mintha csak újságpapírba, mintha csak Magyar Szóba, Ottlik-gobelinba, Holtak Enciklopédiájába, Mahler Gustav kottáiba csomagolva a csöpögő húscafatokat?”[5]

2018-ban a kuratórium konszenzusos döntése alapján nagy hatású, kockázatvállaló, az antik poétikai hagyományokat a neoavantgárd és a hermetikus líra eljárásaival ötvöző költészetéért, páratlan, hiánypótló, évezredek kulturális örökségén átívelő műfordítói munkásságáért, operatörténeti monográfiájáért, oktatói, tehetséggondozói erőfeszítéseiért és Rosmer János (eddig ismert) életművének létrehozásáért Csehy Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító, egyetemi oktató részesül a bizarr elismerésben.[6] Gerevich András vitaindítóként szolgáló laudációjában ugyanakkor arra is utalt, a jelentős szerzői életmű valójában talán "többszerzős, posztmodern játék terméke", sőt feltételezhető: Rosmer János publikál Csehy Zoltán álnév alatt.[7]

2019-ben a Csáth Géza-díjat Terék Anna költő, drámaíró vehette át magától Gashitól "szubverzív, húsbavágó kérdéseket tematizáló" verseiért, melyekben "a vajdasági magyar és a magyarországi vajdasági lét okozta frusztráció ugyanúgy megjelenik, mint a családon belüli, nők és gyerekek ellen elkövetett erőszak és igen erőteljesen a délszláv háború traumái."[8]

2020-ban Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta részesült a díjban. Gerőcs Péter Petőfi laudációja többek között a szerző egységes poétikai univerzumának teatralitását: a meghökkentést, a vallomásosságot; a plasztikusságot, a performativitást taglalta.

"...minél szélsőségesebb tapasztalatot akar poetizálni egy költészet, annál nagyobb a bukás lehetősége. Csakhogy ez a líra számol a nehézségeivel, sőt örökös kötéltáncát is visszakomponálja önmagába. A biztonsági játékot elveti, minthogy karakterének legfőbb sajátja az experimentum, a saját-tapasztalat kényszeres pontosságra törekvő megosztása. Márpedig minél közelebb merészkedünk a sajátszerűhöz, az annál távolibb, megoszthatatlanabb, bosszantóbb, fájdalmasabb és nem utolsósorban – örökké szubverzív. Így lesz a pszeudo-áldozat a színpadi hóhérunk."[9]

2021-ben Elekes Dóra író, szerkesztő, műfordító kapta a díjat. A laudáló Borbáth Péter a szerző Greskovits Endrével közös Kipling-fordításainak frissességét és elevenségét, saját művei kapcsán pedig az ősi meselogika elbeszélői technikába történő beemelését hangsúlyozta.

Oké, van egy maximalista fordító, aki a fordításban megszerzett tudását átemeli a szépírói munkába, mi ebben a kunszt? Mert még az sem nagy truváj, hogy viccesen tematizálsz komoly témákat, vagy hogy komolykodva beszélsz vicces témákról. Viszont az, hogy a magyar társadalom egyik legaktuálisabb, legmeghatározóbb és leginkább félretematizált jelenségéről, az alkoholizmusról beszélj egyszerre viccesen, provokatívan és empatikusan, na az bátorság. [...] A magyar irodalomban komoly hagyománya van a szikáran, zordan megrajzolt nyomornak, de hogy jön ahhoz egy író, hogy ne csak a rettenetet, a kitettséget, a nyomorúságot, hanem a komikumot és a játékosságot is ábrázolja például egy olyan jelenetben, amikor az anyuka részegen, késve érkezik a gyerekéért az iskolába és a tanárnő ki akarja csavarni a kezéből a slusszkulcsot, nehogy ilyen állapotban vezessen.[3]

DíjazottakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  2. Archivált másolat. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  3. a b Tempevölgy: ELEKES DÓRA, A HÜLYESÉGIG MAXIMALISTA – Borbáth Péter laudációja Elekes Dóra Csáth Géza-díjához (hu-HU nyelven). Tempevölgy online. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
  4. Archivált másolat. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  5. Archivált másolat. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  6. Csehy Zoltán kapja a Csáth Géza-díjat / PRAE.HU - a művészeti portál”, PRAE.HU - a művészeti portál. [2018. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 27.) (hu-HU nyelvű) 
  7. SzIF Online. www.szifonline.hu. [2018. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
  8. Terék Anna kapta a 2019-es Csáth Géza-díjat (magyar nyelven). Litera – az irodalmi portál. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
  9. Gerőcs Péter: A beépített civil tanú (magyar nyelven). Litera – az irodalmi portál. (Hozzáférés: 2021. október 24.)