Csáthy Géza (1847Kolozsvár, 1875. február 7.)[1] író, költő, színműíró, polgári foglalkozása köz- és váltóügyvéd.

Csáthy Géza
Élete
Született1847
nem ismert
Elhunyt1875. február 7.
Kolozsvár (28 évesen)
HázastársaMedgyaszay Ilka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)színmű,
vers

Csáthy Géza magyar királyi pénzügyi tanácsos és Greipel Jozefa fiaként született. Fiatalon, 28 évesen halt meg tüdővész (vízkór) következtében, házassága 4. évében; egy gyermeket hagyott hátra. Felesége Medgyaszay Ilka operaénekesnő volt. 1875. február 9-én helyezték örök nyugalomra a helyi köztemetőben, egy évvel korábban elhunyt fiával közös sírba. Temetésén Szász Gerő búcsúztatta.[2]

  • Színművek. Debreczen, 1867. (Giboyer fia, szinmű 5 felv.Augier Emil után ford., először adatott Párisban 1862. decz. 12. 2. kiadás. Pest, 1869. és a Nemzeti Szinház Könyvtára 68. Bpest, 1875. A csapodár, Un caprice, vigj. 1 felv. De Musset Alfred után ford., először datott Párisban a Theâtre françaisban 1847. nov. 27.)
  • Az árulók, regény Ponson du Terrail után francziából ford. Pest, 1868.

Költeményeket írt a Nefelejtsbe (1865–67. 1869.), Moore Tamás Eskü c. költeményének fordítását, debreceni, gleichenbergi és felső olaszországi leveleket és a Kolozsvári vasuton c. cikkeket a Fővárosi Lapokba (1866–67. 1869–70.), a debreceni honvédemlék leleplezéséről a Magyarország és a Nagyvilágba (1867. 34. sz.), Meran és Vidékéről (Uo. 1871. 2.)

  1. Kolozsvári ref. egyházközség halotti anyakönyve, 1875. év.
  2. Fővárosi Lapok 1875. február 13. / 35. szám.

További információk

szerkesztés