Csávossy György

(1925–2015) romániai magyar agrármérnök, borász, egyetemi oktató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 8.

Csávossy György (Temesvár, 1925. június 20.Nagyvárad, 2015. november 30.[2]) romániai magyar költő, színműíró, mezőgazdasági szakíró, középiskolai és egyetemi oktató.

Csávossy György
Született1925. június 20.[1]
Temesvár
Elhunyt2015. november 30. (90 évesen)[1]
Nagyvárad
Állampolgárságaromán
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

A középiskolát szülővárosában a Piarista Gimnáziumban, a mezőgazdasági főiskolát Kolozsvárt végezte. 1953-ig a bihardiószegi szőlészeti szakiskolában, 1953-tól a csombordi mezőgazdasági líceumban tanított, Csombordról ment nyugdíjba,[3] azután Nagyenyeden élt. 1955-től közölt verseket, Fütyörészve című kötete (1962) Hajdu Zoltán bevezetőjével a Forrás könyvsorozatban jelent meg.

Impresszionista fogantatású, képgazdag lírája az 1960-as évektől kezdett gondolatilag elmélyülni. Gyermekverskötetei: Vizes mese (1959); Biztató (1966). Könnyed vígjátékokat is írt; Komzsik Istvánnal közös komédiája, A fül 1967-ben Marosvásárhelyen és Szatmáron került bemutatásra, Édes méreg című keleti tárgyú verses-zenés vígjátékát 1970-ben Sepsiszentgyörgyön adták elő, melynek zenéjét Czakó Ádám írta. Megmódolásában igényesebb drámája a XIII. századi környezetben játszódó Patkánysíp (Igaz Szó 1970/10), amely meseszerű példázat a költői sorsról, az értelmiségi ember dilemmájáról; ezt Temesvárt mutatták be 1973-ban. Kemény Zsigmond regénye nyomán szerzett Özvegy és leánya című darabját 1977-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színház vitte színre. A Román Rádió kolozsvári magyar adásában A bohóc és a halál című rádiójátékkal szerepelt.

A szőlészet és borászat tárgyköréből vett ismeretterjesztő, tudomány népszerűsítő írásokkal, cikksorozatokkal főként 1969-től jelentkezett a Falvak Dolgozó Népében.

Kötetben megjelent szakmunkái

szerkesztés
  • Szőlőtermesztés (1957, társszerző Horváth Ödön, Mezei Sándor és Szász József)
  • Borászat (1963, társszerző László Gyula és Mezei Sándor)
  • Szőlészeti és borászati kézikönyv (társszerző Kovács Adorján és Mezei Sándor, 1974)
  • Kertészeti növények védelme (társszerző Székely József, 1975)
  • Volt egyszer egy iskola: csombordi emlékkönyv, 1935-1995 / összeáll. Fülöp István; szerk. Csávossy György és Cseke Péter.[4] Déva : Corvin, 1996. 296 p. : ill. (Csombordi emlékkönyv 1935-1996 ; Gerinccím: Visszaemlékezések) ISBN 973-97388-4-2
  • Gondolatok a bortékában (1994, borászati kultúrtörténeti esszék)
  • Jó boroknak szép hazája, Erdély (2002, szőlészet-borászati monográfia) Legjelentősebb, egyben pótolhatatlan munkája a Jó boroknak szép hazája, Erdély című, az erdélyi szőlészetet és borászatot a kezdetektől a változásokig feldolgozó nagymonográfiája. Páratlanul gazdag és fölülmúlhatatlan mű – tájtörténet, néptörténet, szellemtörténet, hallatlan dokumentáció és forrásmunka, de ugyanakkor mikrotörténet is, amely levéltári, okleveles forrásokkal egészen a dűlőtörténetetek kezdetéig visszanyúlik. (Ambrus Lajos).

Kötetben megjelent szépirodalmi művei

szerkesztés
  • Fütyörészve (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bukarest), 1962
  • Vizes mese (gyermekversek, Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest), 1959
  • Biztató (gyermekversek, Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest), 1966
  • Gondolatok a bortékában (esszék, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár), 1994
  • Erdélyi Requiem (versek, Pro Agr. Hungariae Alap, Gödöllő), 1995
  • Ilyenkor ősszel (versek, Gazda kiadó, Kolozsvár), 2000
  • Édes méreg (három színmű, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely), 2002
  • A bor dicsérete (válogatás a 80 éves szerző munkáiból, Mentor Kiadó, Marosvásárhely), 2005
  • Hervadás havában (versek, Irodalmi Jelen Könyvek, Arad), 2006
  • Magyarán a borról (esszék, versek, Mezőgazda Kiadó, Budapest), 2006
  • Borászat; Mentor, Marosvásárhely, 2006
  • Hív a harang; Mentor, Marosvásárhely, 2009
  • Erdélyi-Hegyalja, a borok hazája; Kortárs, Bp., 2016 (Borozgató magyarok)

Színházi bemutatók, rádiójátékok[5]

szerkesztés
  • A fül (vígjáték, társszerző: Komzsik István) – Marosvásárhelyi Állami Színház, 1967; Szatmári Állami Magyar Színház, 1967
  • Édes méreg (verses vígjáték) – Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, 1970
  • Patkánysíp (dráma) – Temesvári Állami Magyar Színház, 1973
  • Özvegy és Leánya (dráma) – Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1977
  • Év végi négykezes (komédia) – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, 1981
  • Ki mint veti ágyát (zenés vígjáték) – Temesvári Állami Magyar Színház, 1981
  • Önarckép lilában (dráma) – Nagyváradi Állami Színház, 1982
  • Front atmosferic (Frontátvonulás, dráma – ford. Gelu Păteanu) – Giulești Színház, Bukarest, 1985
  • A bohóc és a halál (rádiójáték) – Kolozsvári Rádió, 1974

Díjak, elismerések

szerkesztés

[6]

  1. a b György Csávossy, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=2052
  2. Archivált másolat. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 1.)
  3. A csombordi irodalmi találkozások anekdotikus történetét az 1970-es Utunk Évkönyvben írta meg.
  4. Cseke Péter 1945-ben született.
  5. Csávossy György honlapja Archiválva 2013. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben nyomán készült szépírói műveinek és színházi bemutatóinak listája.
  6. PIM.hu[halott link]
  7. Magyar kitüntetést kaptak RMDSZ-esek a 2009. március 15-i nemzeti ünnep tiszteletére

További információk

szerkesztés