Csillagászati egység
A csillagászati egység egy SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használatos. Régi definíciója szerint a Nap és a Föld átlagos távolsága.
DefiníciójaSzerkesztés
A csillagászati egység az égi mechanikában használatos hosszúságegység. Eredeti definíciója szerint a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye.[1]
A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi mért érték hibaértékét. [2] Jele: CsE. További elterjedt rövidítése az AU az angol „Astronomical Unit”-nak megfelelően.
PéldákSzerkesztés
- A Pluto 39,5 CsE-re, a Jupiter 5,2 CsE-re van a Naptól
- A Betelgeuze csillag átmérője 2,56 CsE
- A Hold a Földtől 0,0026 CsE-re található
További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.
Néhány átváltási érték:
- 1 CsE = 149 597 870,700 km ≈ 8,317 fényperc ≈ 499 fénymásodperc
- 1 fénymásodperc ≈ 0,002 CsE
- 1 fényperc ≈ 0,120 CsE
- 1 fényóra ≈ 7,214 CsE
- 1 fénynap ≈ 173,263 CsE
- 1 fényhét ≈ 1212,84 CsE
- 1 fényhónap ≈ 5197,9 CsE
- 1 fényév ≈ 63 241 CsE
- 1 parszek ≈ 206 265 CsE
TörténeteSzerkesztés
A csillagászatban csak távolságarányok mérhetőek könnyen, tényleges hosszak nehezen, ezért sokáig az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben lehetett tudni.
Az első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Az 1769-es Vénusz átvonulás megfigyelésében részt vett: Hell Miksa és Sajnovics János a norvégiai Vardø szigeten, valamint James Cook Tahitin. Kepler is csak a Nap–Föld-távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.
Fontos szerepe van az égitestek radarral való vizsgálatának, mely a második világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ez idő tájt (1940-ben) sikerült meghatározni 1 csillagászati egység pontos értékét is.
Magyarországon Bay Zoltán csoportjának 1946-ban a világon az elsők között sikerült radarral megmérnie egy másik égitest, a Hold távolságát.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Csillagászat, Szerkesztette Marik Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 125. o.
- ↑ IAU1206 — News Release
- ↑ Index 2012-09-25
- ↑ IAU1206 – Resolution B2
ForrásokSzerkesztés
- ↑ IAU1206 – News Release: Major Astronomy Meeting Draws to a Close, 2012. augusztus 31. [2012. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
- ↑ IAU1206 – Resolution B2: Resolution B2, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
- ↑ Index 2012-09-25: Mostantól hivatalos a csillagászati egység, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
További információkSzerkesztés
- Cleave Books (angol) – Hosszegységek átváltása. cleavebooks.co.uk. [2012. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
