Csacsapoják
A csacsapoják kultúrája prekolumbiánus dél-amerikai civilizáció volt, nevük kecsua nyelven felhőharcost jelent. Noha a mostani Peruban, az Andok hegyei közt éltek, azonban feljegyezték róluk, hogy világos bőrük és szőke hajuk volt. A népet az inkák nem sokkal a spanyolok érkezése előtt igázták le, így kevés hiteles információ maradt fent róluk.
Történelem
szerkesztés- 800 körül építették fel Kuelap erődjét vélhetően a Wari birodalom támadásai elleni védelem céljából.
- Az inkák 1475-ben győzték le a Felhőharcosokat, de míg másokat könnyűszerrel sikerült legyőzniük, a csacsapoják kemény ellenállást tanúsítottak. Ekkor még 500 000 embert tett ki a lakosság létszáma. A nép jelentős részét deportálták, sokakat Cuzco városába, az inka birodalom központjába.
- 60 évvel később több néppel együtt szövetkeztek a spanyolokkal az inkák ellen.
- 1549-re, 17 évvel a spanyolokkal való találkozás után a számuk mindössze kilencvenezerre csökkent, elsősorban a himlő és a kanyaró járványok miatt.
Építészet
szerkesztésÉpületeik jellemzően kör alakúak, kőből épített masszív házaikat egyszerű mintákkal díszítették, oly módon, hogy a kövek egy részét úgy építették be a falba, hogy azok geometriai formát adjanak ki. A belső falakon geometriai minták, kígyószobrok és különös, kőből faragott arcok díszítik. Épületeik védő funkciókat is képesek voltak ellátni, egyszerre megvédvén őket a vadállatoktól és az ellenséges támadásoktól. Az ablakok kicsik és nagyon magasra kerültek. Kuelap erődítményébe szűk folyosókon lehetett bejutni, ami valószínűleg szintén védelmi célokat szolgált.
A hegyek lejtőin teraszos földművelést folytattak, burgonyát, kukoricát és más gabonanövényeket termeltek, ami nagyszámú népesség eltartását tette lehetővé. Kereskedelmük is jelentősnek mondható, főként kokacserjét árusítottak.
Régészeti felfedezések
szerkesztésA csacsapoják városairól kevesett tudtak egészen az 1990-es évekig. 1998-ban, Sonia Guillen kutatócsoportja 200 csacsapoja múmiát talált az amazóniai őserdőben, a „Kondorkeselyűk lagúnájának” nevezett lelőhelyen, egy ősi szent tó partján. Ezeken a múmiákon később Bécsben egésztest CT vizsgálatokat is végeztek. A holtakat szokatlan módon a falakba építették, ezzel vélhetően rituális védelmet is biztosítottak.