Toplec
Toplec, 1911 és 1918 között Csernahévíz (románul: Topleț, németül: Töplitz) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
| Toplec (Topleț) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Község | Toplec | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 327400 | ||
| SIRUTA-kód | 54396 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1413 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 5[1] | ||
| Népsűrűség | 14,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 99 m | ||
| Terület | 94,42 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 47′ 54″, k. h. 22° 23′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 54″, k. h. 22° 23′ 45″ | |||
 | |||
| Toplec weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Cserna folyó ezer méter fölé kúszó hegyektől körülvett völgyében, Orsovától 10 km-re északra, Herkulesfürdőtől 8 km-re délre fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Eredetileg 'meleg vizű forrás' jelentésű neve a szlávból való, valószínű román közvetítéssel. Határában ma is fakadnak hévízforrások. Történeti névalakjai: Toplecz (1436), Toplacz (1607), Töplic (1829).
Története szerkesztés
A török hódoltság után 1769-től az Oláh-Bánsági Határőrezredhez, 1873-tól Szörény, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1717-ben 100 házból állt. A határőrség szervezésekor itt állították föl az egyik század székhelyét, amelyet később Orsovára helyeztek át.
Ernest és Sigismund Schmidt orsovai vállalkozók 1875-ben nyitották meg műmalmukat a faluban.[2] Az 1870-es évektől mezőgazdasági gépgyár, 1878-tól postahivatal is működött a faluban. „Toplec lakói nagy részét az ott levő őrlőmalom foglalkoztatja. A négy emeletes gyár a Schmidt testvérek tulajdona…”[3] A malom által fogyasztott 350 lóerőt vízerőmű biztosította. Lakói saját terményeiket horizontális vízimalmokban őrölték meg – 1969-ben még húsz ilyen szerkezete működött.
Népessége szerkesztés
Látnivalók szerkesztés
- Határában az egykori római vízvezeték maradványait felhasználva 1739-ben épített vízvezeték romjai.
- A Bigér-patakon hat, a 20. század elején épült vízimalom.
- A Bánáti szfinx nevű sziklaalakzat.
Gazdasága szerkesztés
Gépgyára ma is működik és 150 dolgozót foglalkoztat. A fafeldolgozó kombinátban kb. százan dolgoznak.
.svg){kind=small}