Wikipédia

Csernyák Imre

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Csernyák Imre (1889 k.– 19 ?) Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös szárnysegédje,[1] repülőszázados, bolsevik ügynök, a Károlyi puccs idején a Budapesti Katonatanács megszervezője, Lenin személyes megbízottja, a belgrádi fegyverszüneti tárgyaláson a Budapesti Katonatanács képviselője, a Népköztársaság képviselője Hágában.[2]

Csernyák Imre
Csernyák Imre
Csernyák Imre
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyák Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarország bolsevizálásában döntő szerepet játszottak 1918. októberétől a proletárdiktatúra megalakulásáig terjedő időszakban az orosz bolsevik állam bolsevik ügynökei által szervezett katonatanácsok.[3]

Károlyi Mihály a hatalom megszerzése érdekében 1918. október 27-én honvédelmi biztossá nevezte ki Csernyák Imrét.[4][5]

Budapesten a Csernyák által beszervezett katonák, a Katonatanács tagjai letartóztatták Lukachich Gézát, Budapest város parancsnokát. Elfoglalták a térparancsnokságot, a pályaudvarokat, a postát, a telefonközpontokat.[6][7][8] 1925-től Amerikában Chairman néven a Littleton, Chairman és Cohn mérnöki iroda beltagjaként dolgozott. Egyesült Államokbeli tartózkodását 1928-ban megszakította, Bécsbe utazott. Amerikai állampolgárként tért vissza az Egyesült Államokba. Amerikai állampolgárságát 1930-ban visszavonták. [9]

A belgrádi fegyverszüneti tárgyaláson Csernyák Imre a Katonatanács képviseletében vett részt. A tárgyalások alatt megpuccsolta Pogány József, Kunfi támogatásával. Csernyákot Hágába küldték a Népköztársaság képviselőjeként. 1919 elején összekülönbözött Kun Bélával és nyom nélkül eltűnt.[10][11]

Források szerkesztés

- Ferenc Ferdinánd vezérkari főnök katonai irodája (a szárnysegédi hivatal utódja) in: A magyar hadügyi igazgatás története 1526-1990 https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Balla%20Tibor_K%C3%B6nyvr%C3%A9szlet.pdf 212.old Hozzáférés: 2023.06.22


Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Csernyák Imrét,a Tisza-gyilkosság egyik vádlottját deportálni akarják Amerikában Keleti Ujság, 1935. július 4-e, 148. szám
  2. ↑ Forrás (fénykép): 25. Hozzáférés: 2021.03.08
  3. ↑ Besúgók a katonatanácsban - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. www.veritasintezet.hu
  4. ↑ Hozzáférés: 2021.03.08
  5. ↑ Csernyák Imre kinevezése honvédelmi biztossá, 2021. március 11.
  6. ↑ Bus Fekete László: Katonaforradalmárok. 102. o.
  7. ↑ Magyar Zsidó Lexikon: Forradalom 1918–19. mek-oszkMagyar Zsidó Lexikon
  8. ↑ Magyar Zsidó Lexikon: Forradalom 1918-19. mek-oszk
  9. ↑ Ellis Islandon szerdán kerül tárgyalásra Csernyák Imre ügye - Deportálási eljárás folyik Csernyák ellen, akit Magyarországon a Tisza gyilkosságban való bűnrészesség miatt helyeztek vád alá Amerikai Magyar Népszava 1935. február 2-i szám
  10. ↑ Bánó Attila: Ma száz éve ölték meg Tisza Istvánt. Magyar Hírlap, 2018. október 31.
  11. ↑ Petrasovszky Anna:„Az 1918. esztendő egy ködös, sötét őszi délutánján…” – A gróf Tisza István-gyilkosság hadbírósági pere. Miskolci Jogi Szemle. 2021/5. szám.Letöltő link

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csernyák_Imre&oldid=26230777”