Csiky László

(1863–1936) magyar színész

Szentkirályszabadjai Csiky László; Csikász (Vác, 1863. március 14.[5][6]Budapest, 1936. augusztus 23.)[7] színész, színházi rendező.

Csiky László
SzületettCsikász László
1863. március 14.[1]
Vác[2]
Elhunyt1936. augusztus 23. (73 évesen)[3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFarkasréti temető (Hv26(126)-8-1)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiky László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ocskay brigadéros jelmezében 1890 körül, Miskolc

Életútja szerkesztés

Apja Csikász János százados volt, anyja Albrecht Teréz. Iskolai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. 1880. húsvét vasárnapján — szülei akarata ellenére — felcsapott színésznek Csurgón, ahol akkor Szathmáry Károly volt az igazgató. Első szerepe a »Falu rossza« Lajosa volt. Rövid vidéki kóborlás után beiratkozott a színészakadémiára, ahol azonban csak egy évig volt maradása. 1884-ben Kolozsvárra került, ahol az »Ármány és szerelem« Ferdinándjaként oly nagy sikert ért el, hogy azonnal szerződtették s a kiváló nagy tragikai művész, Ecsedi Kovács Gyula, kedvencévé fogadta a tehetséges ifjút. Három évig működött itt és 1887-től Debrecen, Kassa, Szeged, Temesvár, Pozsony, Buda, Pécs, Szabadka, Miskolc voltak újabb állomáshelyei, mindenütt általános nagyrabecsülés mellett működött. 1905. február 11-én megünnepelte 25. éves jubileumát Debrecenben, a »Wallenstein halálá«-ban. 1911. március 9-én Szegeden az »Othello«-ban megülte 30 éves művészi pályafutását. Szegeden 1914-ig működött, majd ugyanezen év július 25-én Gyulán búcsút vett a pályától, a »Lear király«-ban. Hosszabb ideig a földművelésügyi minisztérium vízépítési igazgatóságánál hivatalnok volt. Mint színészegyesületi tanácsosnak kiváló érdemei vannak a vidéki színészet kulturális törekvései körül. Nyugalomba vonult 1914. szeptember hó 1-én. A Kerepesi úti temetőben helyezték nyugalomra, sírja ma a Farkasréti temetőben található (Hv26. (126.) parcella).[8]

Neje: Tájkerti Ida, színésznő, született 1872. január hó 1-én, Székesfehérvárott, akivel 1891. szeptember 12-én lépett házasságra, Budapesten, az erzsébetvárosi templomban.[9] Nyugalomba vonult 1915. január 1-én.

Fontosabb színházi szerepei szerkesztés

  • Robespierre (Sardou)
  • id. Nagy István (Bródy S.: A tanítónő)
  • Bernick konzul (Ibsen: A társadalom támaszai)
  • Csorba Márton (Csepreghy F.: A sárga csikó)
  • Wallenstein (Schiller: W. halála)
  • IV. László
  • Dózsa György
  • Kuruc Feja Dávid
  • Toldi Miklós
  • Othello
  • Hamlet
  • Shylock
  • Macbeth
  • Coriolan
  • III. Richárd
  • Brutus
  • Romeo
  • Moór Ferenc
  • Gyuri Bandi (Betyár kendője)
  • Svengali
  • Derblay Fülöp
  • Ipanoff

Filmszerepei szerkesztés

  • Akit ketten szeretnek (1915)
  • Hófehérke (1916)
  • A vörös Sámson (1917)

Működési adatai szerkesztés

1880: Szathmáry Károly; 1882: Nyéki János; 1883: Sztupa Andor; 1884–86: Kolozsvár; 1886–88: Jakab Lajos; 1888: Aradi Gerő; 1889: Tiszay Dezső; 1889: Valentin Lajos; 1891: Makó Lajos; 1892: Somogyi Károly; 1893: Tiszay Dezső; 1894–96: Krecsányi Ignác; 1896–98: Somogyi Károly; 1898: Leszkay András; 1899: Pesti I. Lajos; 1900: Csóka Sándor; 1901: Mezei János; 1902: Zilahy; 1903–05: Makó Lajos; 1905–07: Andorfy; 1907: Balla Kálmán; 1908–11: Makóné; 1911–1914: Almássy.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés