Csukás-éri-főcsatorna
A Csukás-éri-főcsatorna a Duna–Tisza közén elhelyezkedő 33-as számú Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszerben összegyülekező vizek elvezetésére szolgáló „erősen módosított” mesterséges vízfolyás.
| Csukás-éri-főcsatorna | |
| Pícsó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország |
| Települések | Kecskemét, Városföld, Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonostora, |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 49 km |
| Forrásszint | 114 m |
| Forrás | Kecskemét, Csónakázó-tó |
 é. sz. 46° 54′ 08″, k. h. 19° 39′ 39″ | |
| Torkolat | Dong-éri-főcsatorna 14+800 cskm |
| é. sz. 46° 36′ 40″, k. h. 19° 59′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 40″, k. h. 19° 59′ 28″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A második katonai felmérés szerint a főcsatorna mai nyomvonalán egy semlyékekből álló völgyvonulat helyezkedett el.
Neve szerkesztés
Nevének jelentése nem a halra utal. A történetírásban Picsó-fokként vonult be a köztudatba, ezt dokumentálta Hornyik János Kecskemétről szóló négy részből álló I./IV. Monda Pícsó-patakról (később kiadatott a Hornyik-albumban).
Funkcionalitás szerkesztés
Kecskemét megyei jogú városhoz több szempontból is kötődik. A csatorna Kecskemét város belterületének déli részén föld alatt futó szakasszal kezdődik. A fedett szakasz több környezetében lévő ipari létesítmény csapadékvizeinek, illetve több utcai csapadékvízgyűjtő csatorna vizeinek befogadója. A főcsatorna Kecskeméten a Kiskunfélegyházi út és a Mindszenti körút közelében bukkan a felszínre. A 44+677 szelvényben érkezik a csatornába a kecskeméti szennyvíztisztító által kibocsájtott tisztított szennyvíz. A főcsatorna felsőbb szakaszának vize leginkább ettől a létesítménytől származik; szárazabb nyári időszakokban a mederben szinte kizárólag tisztított szennyvíz található. A 42+865 szelvényig a főcsatorna medre betonelemekkel burkolt, az ez alatti szakasz burkolatlan. Kecskemétet elhagyván a csatorna vízhozama átlagosan 4m³/s.
Kecskemét belterületét elhagyva a csatorna burkolt mederszakasza véget ér, a vízfolyás a domborzatnak leginkább megfelelő délkeleti futást vesz fel. A Homokhátság peremét elérve a csatorna esése megnő. Medrét tiltók és bukók tagolják szakaszokra. Ezen a szakaszon a belvizek visszatartása a meder jelentős esése miatt nem megoldható. A főcsatorna mellett több vízállásos rét is található, amelyeket a nagy csapadékok idején a Csukás-ér elönt. A főcsatorna esése Kiskunfélegyháza keleti határába érkezvén lecsökken, vízhozama ekkor 5,8m³/s. Kiskunfélegyháza keleti külterületein (16+552 szelvény) a Csukás-ér fogadja a Csukásér-Nyárlõrinci összekötõ-csatorna által továbbított vizeket, majd a 2+555 szelvényben a Félegyházi-vízfolyás által összegyűjtött vizeket. A Csukás-ér Pálmonostora külterületén a Dong-ér 14+773 szelvényébe torkollik, torkolati vízszállítása 20m³/s.
A főcsatorna Kecskemét belterületi szakasza Kecskemét megyei jogú város tulajdonában van. A városhatár és a torkolat közötti szakasz a Magyar Állam tulajdona, kezelője az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
Kiépítettség, jelentősebb műtárgyak szerkesztés
Kecskemét belterületi szakaszán a csatornát számos híd és út keresztezi. A főcsatornán ugyanakkor látványos nagyműtárgyak nem épültek. A csatorna sajátossága, hogy felsőbb szakaszának nagy esése miatt a mederben történő vízvisszatartás alig lehetséges. Az alsóbb szakasz túlterhelését megakadályozandó a főcsatornába érkező csatornák torkolatánál tiltós műtárgyakat helyeztek el, amelyeket csapadékos időben elzárnak, ezzel tehermentesítve a főcsatornát.
Élőhely szerkesztés
A főcsatorna vízgyűjtőjén található a Nagynyíri erdő és a Kápolna-rét. Maga a Csukás-ér csak a Gátéri Fehér-tó Natura 2000-es területen halad keresztül. .
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról, I. melléklet (Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok)