Csuzimai csata

	Csuzimai csata
	A Mikasza japán hadihajó fedélzete. A középen álló alak Tógó admirális.
Konfliktus	Orosz–japán háború
Időpont	1905. május 27–28.
Helyszín	Csuzima-szoros, Korea és Japán között.
Eredmény	döntő japán győzelem
	Szemben álló felek
Japán Birodalom	Orosz Birodalom
	Parancsnokok
Tógó Heihacsiró admirális ; Kamimura Hikonodzsó admirális	Zinovij Rozsesztvenszkij tengernagy ; Nyikolaj Nyebogatov ellentengernagy
	Szemben álló erők
4 pre-dreadnought csatahajó ; 25 páncélos- és könnyűcirkáló ; 21 romboló ; 57 torpedónaszád	8 pre-dreadnought csatahajó ; 3 partvédő csatahajó ; 8 cirkáló ; 9 romboló
	Veszteségek
117 halott ; 583 sebesült ; 3 torpedónaszád elsüllyedt	4380 halott ; 5917 fogoly ; 34 hajó ; 21 hajó elsüllyedt (köztük hét csatahajó) ; 13 hajót elfogtak vagy harcképtelenné tettek.
	Térkép
	é. sz. 34° 33′ 59″, k. h. 130° 09′ 03″34.566283°N 130.150933°EKoordináták: é. sz. 34° 33′ 59″, k. h. 130° 09′ 03″34.566283°N 130.150933°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csuzimai csata témájú médiaállományokat.

A csuzimai (helyes átírással: cusimai) csata az orosz–japán háború utolsó, döntő csatája volt, amely a tengeren, a Koreai-szoros keleti részén, a Csuzima-szorosban zajlott le, és a japán flotta győzelmével végződött. A Japán Haditengerészetet Tógó Heihacsiró japán tengernagy vezette, az ellene küldött orosz Balti Flotta parancsnoka pedig Zinovij Rozsesztvenszkij orosz tengernagy volt. A csata történelmi jelentőségét több tényező is adja. A japánok a megmaradt orosz flotta kétharmadát megsemmisítették, köztük az összes orosz csatahajót, ezzel gyakorlatilag eldöntve a háborút. A csata emellett bizonyította, hogy hosszabb hatótávolságú ágyúk előnyösebbek a tengeri csatában, mint a vegyes, rövid és hosszú hatótávolságú ágyúkból álló lövegtornyok. A japán hajóegységek a orosz flotta pozíciójának folyamatos jelentéséhez a drót nélküli távírót kiterjedten használták, ezért a csatát az elektronikus hadviselés hajnalának tekintik.

A csata előzményei

Japán és Oroszország között a háború 1904-ben tört ki, mert több területi vita alakult ki a Japán Birodalom és az Orosz Birodalom között. Egyik legnagyobb vita Port Arthur körül alakult ki. Ez a kulcsfontosságú kikötő volt a japánok legfontosabb célja. Bár az oroszok valamennyivel több katonát tudtak mozgósítani, elavult taktikájuk, stratégiájuk és rossz fegyvereik okozta gondokat kihasználva a japánok sorra aratták a diadalokat. Az orosz erők a háború végére felmorzsolódtak. A vesztes mukdeni csata után az orosz szárazföldi haderő végérvényesen összeomlott. Az oroszok a Csendes-óceáni Flottájuk szétverése után a Balti Flottájukat is a Csendes-óceánhoz vezényelték. A fáradt, éhes, ellátmányhiánnyal küszködő flotta a fél világot megkerülve, több hónapos hajózás múlva érte el a Csendes-óceánt, ahol a friss, jól felszerelt, korszerű taktikát és stratégiát alkalmazó Japán Hadiflottával találták szembe magukat.

A csata

Az ütközet átnézeti ábrája

Az orosz Balti Flotta 1905. május végére érkezett meg a Koreai-félsziget közelébe, ahol a japán hadihajók már várták őket. Az orosz hajóhadat a japánok május 27-én észlelték. Tógó japán admirális a részleges bekerítés taktikáját választotta a számára kedvező ködös időjárás miatt. A japánok nem egyszerre, hanem különböző irányokból támadtak, az oroszok viszont nem álltak meg, megpróbálták elérni a célállomást, Vlagyivosztok kikötőjét. Tógó admirális ekkor megváltoztatta taktikáját és az orosz zászlóshajó, a Knyaz Szuvorov sorhajó ellen intézett támadást. A japánok pontosabb és nagyobb tűzerejű ágyúi súlyos sérüléseket okoztak a Knyaz Szuvorovnak, ami kormányozhatatlanná vált. Az orosz flotta ekkor kénytelen volt megállni. Ezt követően a két flotta között tűzpárbaj alakult ki és a lövedékek a sérült Knyaz Szuvorov felett záporoztak el. A japánok fölénybe kerültek, mire az oroszok megpróbáltak elmenekülni, de a korszerű, gyors japán cirkálók hamar utolérték őket. Az oroszokat azzal a problémával is szembe kellett nézniük, hogy a hosszú tengeri út során sok tengeri moszat rakódott le a hajótestekre és ez csökkentette a hajóik sebességét. A japánok szétmorzsolták a menekülő flottát és a következő nap reggelére már csak a flotta megmaradt roncsai igyekeztek Vlagyivosztok felé, összesen hat, súlyosan sérült hadihajó. Nyebogatov ellentengernagy délelőtt 10 órakor megadta magát.

A brit építésű Mikasza japán pre-dreadnought csatahajó, a japán flottakötelék zászlóshajója
A brit építésű Sikisima japán pre-dreadnought csatahajó 1904-ben, a Sárga-tengeren
A Brogyinó osztályú Knyaz Szuvorov orosz pre-dreadnought csatahajó, a Balti Flotta zászlóshajója

A csata következményei

A csatában több mint 5000 orosz tengerész halt meg, továbbá 6000 megsebesült, ezenkívül elvesztettek összesen 21 hajót, köztük hét csatahajót, szemben a japánok 115 halottjával, 552 sebesültjével és három elsüllyedt torpedónaszádjával. Ezzel a győzelemmel Japán évtizedekre biztosította magának a Koreai-félsziget és Dél-Mandzsúria irányítását, sőt lehetővé vált Szahalin megszállása (bár a békében csak a sziget déli felét tarthatták meg a japánok). A csata után amerikai közvetítéssel aláírták a békét, amiben Japán komoly területi nyereséget könyvelhetett el.

A háborús vereség, a megalázó békefeltételek Oroszországban általános elégedetlenséget váltottak ki, ez – az amúgy is rossz gazdasági helyzet mellett – közvetlenül hozzájárult az 1905-ös orosz forradalom kirobbanásához.